Tudatos jelenlét - felhívás keringőre Jézustól

Igehirdetés Nemesszalókon, Dabronyban és Nagyalásonyban, óév este, 2015. december 31-én.

Alapige:
Lk 12,35-40

        Jézus mondja: „Legyen derekatok felövezve, és lámpásotok meggyújtva. Ti pedig legyetek hasonlók az olyan emberekhez, akik várják, mikor tér vissza uruk a menyegzőről, hogy amikor megérkezik és zörget, azonnal ajtót nyithassanak neki. Boldogok azok a szolgák, akiket az úr, amikor megérkezik, virrasztva talál. Bizony, mondom néktek, hogy felövezi magát, asztalhoz ülteti őket, odamegy, és felszolgál nekik. És ha a második vagy ha a harmadik őrváltáskor érkezik is meg, és virrasztva találja őket: boldogok azok a szolgák! Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura: melyik órában jön a tolvaj, nem hagyná, hogy betörjön a házába. Ti is legyetek készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amikor nem is gondoljátok!”

A kép forrása itt

Szilveszter estéje van. Van akinek csendes nyugalommal telik, van akinek hangos ünnepléssel. Van aki átalussza, van aki átvirrasztja. Az azonban szinte mindannyiunkra igaz, hogy visszagondolunk az elmúlt évre. Mérleget készítünk. Mi történt és mi nem történt. Közben ugyan ezzel a lelkiállapottal pedig az új felé fordulunk már: a következő 366 nap felé. (2016-ban ugyanis szökőév lesz.) Mi ezzel a központi gondolattal indulunk el felé az igehirdetésben: tudatos jelenlét – felhívás keringőre Jézustól.

Igénk Lukács evangéliumából szól, Jézusnak egy hosszabb beszédéből. Két fontos kortörténeti adalékot érdemes tudnunk hozzá. Az egyik az, amiért

Amit én látok, és amit Isten lát ugyan abban

Igehirdetés Nagyalásonyban, Dabronyban, Nemesszalókon, Nyárádon és Viden, karácsony ünnepén, 2015. december 25-26-án

Alapige:
Lk 2,1-14

Történt pedig azokban a napokban, hogy Augustus császár rendeletet adott ki: írják össze az egész földet. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíriában Cirénius volt a helytartó. Elment tehát mindenki a maga városába, hogy összeírják. Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, a Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. És történt, hogy amíg ott voltak, eljött szülésének ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Bepólyálta, és a jászolba fektette, mivel a szálláson nem volt számukra hely.

Pásztorok tanyáztak azon a vidéken a szabad ég alatt, és őrködtek éjszaka a nyájuk mellett. És az Úr angyala megjelent nekik, körülragyogta őket az Úr dicsősége, és nagy félelem vett erőt rajtuk. Az angyal pedig ezt mondta nekik:

„Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában. A jel pedig ez lesz számotokra: találtok egy kisgyermeket, aki bepólyálva fekszik a jászolban.”

És hirtelen mennyei seregek sokasága jelent meg az angyallal, akik dicsérték az Istent, és ezt mondták: „Dicsőség a magasságban Istennek, és a földön békesség, és az emberekhez jóakarat.”

A kép forrása itt

Az ismert karácsonyi történet egyik részlete az alapigénk ma. Mi a múlt és a hagyomány szemüvegén keresztül szoktuk értelmezni ezt. Ma arra hív minket a Lélek, hogy kétféle, másik „szemüveget” próbáljunk fel hozzá. Az egyik az eseményeket kívülről vizsgáló. Az, amit az akkori kor embere viselhetett, aki látta vagy hallotta az eseményeket. Racionális, kissé szkeptikus, a tapasztalataira és a kor hagyományaira alapozó látásmód ez. A másik Isten szemüvege. A történéseket megtervező és kivitelező Alkotóé, aki nem csak a múltat, de a jövőt is pontosan tudja.

Nézzük az elsőt!

"Felemelsz"

Igehirdetés Nemesszalók, Dabronyban és Nagyalásonyban, szenteste, 2015. december 24-én

1999-ben felkérték Celine Diont és AndreaBocellit, hogy énekeljék el világhírű duettjüket, a „The Prayert” a Grammy-díjátadón. A gála előtt néhány nappal azonban Andrea Bocelli lebetegedett. David Foster, a dal egyik szerzője és a Warner Bros tulajdonosa, azzal hívta fel ekkor Celine Diont, hogy egy 17 éves fiú, Josh Groban be tud ugrani a produkcióba. A youtubeon megtalálható a videó, amikor később az énekesnő viccesen elmeséli, milyen szkeptikus volt afelől, hogy egy 17 éves kamasz helyettesítheti Andrea Bocellit, a világhírű operaénekest. Azonban így lett.

A mára 34 éves Josh Groban világhírű lett. Bár folyékonyan énekel olaszul komolyzenét, a popszakmában is állandó a jelenléte. Ő énekelte a Trója c. film „Remember” betétdalát, vagy a Polár Exrpessz c. animációs mesefilm „Believe” zenéjét. Természetes – ez a legjobb szó rá. Nincsenek sztár-allűrjei, inkább szabadjára engedi azt a belső fényességet, ami ott lakik benne. Most a 2004-ben megjelent „You raise me up”, magyarul „Felemelsz” c. dala szárnyain indulunk el az igehirdetés felé.

A magyar fordítás:


Mikor levert vagyok, és a szívem megviselt;
Mikor bajok jönnek és szívem túlterhelt;
Akkor nyugodt vagyok és csendben várok,
Míg te jössz, és leülsz egy kicsit velem.

Felemelsz, így hegyeket tudok megmászni;
Felemelsz, hogy viharos tengereken sétáljak;
Erős vagyok, mikor válladon lehetek;
Felemelsz, hogy több legyek magamnál.

Ézsaiás ezt írja (9,16):

A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog. Te megszaporítod a népet, nagy örömöt szerzel neki. Úgy örülnek színed előtt, mint aratáskor szoktak örülni; ahogyan vigadnak, ha zsákmányt osztanak. Mert terhes igáját, a hátát verő botot, sanyargatójának vesszejét összetöröd, mint Midján napján. Mert minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég, és tűz martaléka lesz.

Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt! Ámen.

Amikor csikorog a lelkem, és létezni is fáj, akkor

Az ujjongó romok

Igehirdetés Nagyalásonyban és Dabronyban, ádvent 4. vasárnapján, 2015. december 20-án

Alapige:
Ézs 52,7-10

Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik! Halld, őrállóid hangosan kiáltanak, együtt ujjonganak, mert saját szemükkel látják, hogy visszatér az ÚR a Sionra. Vígan ujjongjatok mindnyájan, Jeruzsálem romjai! Mert megvigasztalta népét az ÚR, megváltotta Jeruzsálemet! Kinyújtotta szent karját az ÚR minden nép szeme láttára. Meglátják majd az egész föld határán Istenünk szabadítását.

A kép eredetije itt

Négy nap múlva karácsony. A koszorún ég már mind a négy gyertya, a nappalok egyre rövidebbek, a bevásárlásokat lassan befejezzük, a teendőinket pedig már egészen az ünnep köré szervezzük. Készülődünk. Technikai feladatokkal sokkal könnyebb ez. Itt egy mézeskalács sütés, ott egy megvásárolt fenyőfa. Lelki készülődésünk azonban jóval megfoghatatlanabb. Ezáltal nehezebb is. Most azonban van még négy napunk arra, hogy ezt minél inkább meg tudjuk tenni. Ezen az úton indulunk el az igehirdetésre, ismét egy furcsa címmel, amit az ige fog majd megmagyarázni: az ujjongó romok.

Ahogyan az elmúlt vasárnapokon, úgy most is Ézsaiás könyvéből csendült fel az ige. (Így lesz ez egyébként szenteste is.) Az örömhír érkezését hallottuk. Olyasmit, mint amikor például egy hosszú távú futóversenyen a célba érkező utolsó percétől kapcsolódunk be. Látjuk a végső erőfeszítést, aztán ahogyan átszakítja a szalagot. Majd az üdvrivalgás közepette elkezdik lejátszani a célba futást lassított felvételként, és bevágnak előzményeket, hogy milyen út is vezetett idáig. Végül jön az üdvrivalgás.

Igénk Isten „célfotóját” írja le. Hogyha apránként ízlelgetjük a leírást, hihetetlen élességgel jelenik meg ez a megható kép. A hegyeken feltűnnek a hírvivő lábai. A hegyeken, ami megmutatja, hogy a hírnök hatalmas utat járt be. Hosszú idővel ezelőtt indult útnak, és emberfeletti megfeszítéssel jutott el idáig.

Akik ismerik A gyűrűk ura filmeket, eszükbe juthat a grandiózus jelenet, amikor

Isten, az "égbolt-szaggató"

Igehirdetés Nemesszalókon és Nyárádon, ádvent 2. vasárnapján, 2015. december 6-án

Alapige:
Ézs 63,15-64,3

Tekints le az égből, nézz le szent és dicső hajlékodból: Hol van féltő szereteted és hatalmad? Szíved megindulása és irgalmad miért marad távol tőlem? Hiszen te vagy a mi atyánk, Ábrahám nem ismer bennünket, Izráel nem törődik velünk. URam, te vagy a mi atyánk, ősidőktől fogva megváltónknak nevezünk. Miért engeded, URam, hogy letévedjünk utaidról? Miért engeded, hogy a szívünk kemény legyen, s ne féljen téged? Fordulj szolgáidhoz, örökséged törzseihez! Szent néped csak kis ideig birtokolta szent helyedet, azután ellenségeink taposták. Olyanok lettünk, mintha sohasem uralkodtál volna rajtunk, mintha nem a te nevedről neveztek volna el. Bárcsak szétszakítanád az eget, és leszállnál, hogy meginogjanak előtted a hegyek!

Ahogy a tűz lángra lobbantja a rőzsét, és felforralja a tűz a vizet, úgy ismertesd meg nevedet ellenségeiddel: reszkessenek tőled a népek, ha majd váratlanul félelmes dolgokat művelsz: ha leszállsz, meginognak tőled a hegyek. Soha, senki sem hallotta, fülébe nem jutott, szemével nem látta, hogy volna isten rajtad kívül, aki ilyet tenne a benne bízókért.

A kép forrása itt

Ma nem hoztam történetet. Egészen másféle illusztrációnk lesz. A képzeletük szárnyait hívom. Innen kel majd életre egy kép.

Képzeljék el, ahogyan belemarkolnak egy textilbe! Mindkét kezük, mind a tíz ujjukkal, két marokba gyűri az anyagot. Szeretnék eltépni, elhasítani, szétszaggatni, de még nem lehet. Viszont belemarkolnak már most, mert ha már szabad lesz, akkor egyetlen pillanatot sem szeretnének elmulasztani. Lehet, hogy van színe, vagy akár illata, szaga is ennek a textilnek. Ezt Önök érzik. És lehet, hogy hallják a halk, mégis határozott súrlódását az anyagnak, ahogyan összemarkolják. Érezhetik, hogy milyen anyag az, amit fognak: finom, vagy durva szövésű? Könnyű vagy nehéz anyag?

Mindezt egyben érzékelik, amikor látják maguk előtt a képet: két marokkal belekapaszkodnak a textilbe, minden pillanatra készen arra, hogy végre megérkezzen az üzenet: Most lehet szétszaggatni!

Szeretett testvéreim! Ezt a képet visszük most magunkkal a mai igehirdetés zarándokútjára. Ézsaiás mondja ezt: „Bárcsak szétszakítanád az eget, és leszállnál!” Mellette pedig ilyeneket mondd még:

Mi a célom?

Igehirdetés Viden, Nagyalásonyban, Dabronyban és Nemesszalókon, örök élet vasárnapján, 2015. november 22-én.

Alapige:
Mt 24,37-51

Jézus mondja: „Ahogyan Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia eljövetele is. Mert amiképpen azokban a napokban, az özönvíz előtt, ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek egészen addig a napig, amelyen Nóé bement a bárkába, és semmit sem sejtettek, míg el nem jött az özönvíz, és mindnyájukat el nem sodorta, úgy lesz az Emberfiának eljövetele is. Akkor ketten lesznek a mezőn: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik, két asszony őröl a kézimalommal: az egyik felvétetik, a másik otthagyatik. Vigyázzatok tehát, mert nem tudjátok, hogy melyik órában jön el a ti URatok!” „Azt pedig jegyezzétek meg: ha tudná a ház ura, hogy melyik őrváltáskor jön a tolvaj, virrasztana, és nem hagyná betörni a házába. Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!”

„Ki tehát a hű és okos szolga, akit azért rendelt szolgái fölé az úr, hogy kiadja nekik az eledelt idejében? Boldog az a szolga, akit ilyen munkában talál ura, amikor megjön! Bizony, mondom néktek, hogy egész vagyona fölé rendeli őt. Ha pedig a gonosz szolga így szólna szívében: Késik az én uram, és szolgatársait verni kezdené, és együtt enne és inna a részegekkel: megjön annak a szolgának ura azon a napon, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyben nem is gondolja; akkor kettévágatja, és a képmutatók sorsára juttatja: ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.”

A kép forrása itt

Ma izgalmas utazásra hívok mindenkit a saját életében. Legyünk akár fiatalok, akár idősek. Akár tehetősebbek, akár szegényebbek. Akár egyedülállók (már vagy még), akár házasok, családosok. Akár gyakorló keresztyének, akár csak valahogy idetévedők.

A következő kérdésre keressük a választ a saját életünkben: Mi a célom? Tegyük fel, hogy valakinek az a célja

Foglalkozása: az én szenvedéseimet gyógyító (emberek által)

Igehirdetés Nagyalásonyban és Dabronyban, 2015. november 15-én.

Alapige:
Máté 25,31-46

Jézus mondja: „Amikor pedig az Emberfia eljön az ő dicsőségében, és vele az angyalok mind, akkor odaül dicsősége trónjára. Összegyűjtenek eléje minden népet, ő pedig elválasztja őket egymástól, ahogyan a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől. A juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.”

„Akkor így szól a király a jobb keze felől állókhoz: Jöjjetek, Atyám áldottai, örököljétek a világ kezdete óta számotokra elkészített országot. Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám. Akkor így válaszolnak neki az igazak: Uram, mikor láttunk téged éhezni, hogy enned adtunk volna, vagy szomjazni, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk jövevénynek, hogy befogadtunk volna, vagy mezítelennek, hogy felruháztunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy elmentünk volna hozzád? A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg.”

„Akkor szól a bal keze felől állókhoz is: Menjetek előlem, átkozottak, az ördögnek és angyalainak elkészített örök tűzre. Mert éheztem, és nem adtatok ennem, szomjaztam, és nem adtatok innom, jövevény voltam, és nem fogadtatok be, mezítelen voltam, és nem ruháztatok fel, beteg voltam, börtönben voltam, és nem látogattatok meg. Akkor ezek is így válaszolnak neki: Uram, mikor láttunk téged éhezni vagy szomjazni, jövevénynek vagy mezítelennek, betegen vagy börtönben, amikor nem szolgáltunk neked? Akkor így felel nekik: Bizony, mondom néktek, amikor nem tettétek meg ezeket eggyel a legkisebbek közül, velem nem tettétek meg. És ezek elmennek az örök büntetésre, az igazak pedig az örök életre.”

A kép forrása itt

Ma arról gondolkodunk együtt, hogy Jézus folyamatosan azon dolgozik, hogy gyógyítsa szenvedéseinket. Ezt pedig elsősorban emberek által teszi. Induljunk két amerikai fiú megtörtént esetével!

A középiskola alatt a legjobb barátok voltak. Így kezdődött a barátságuk: egyikük a suli kezdete előtt

Az ítélet ígéret is

Igehirdetés Nagyalásonyban, 2015. november 8-án

Alapige:
Mt 24,15-31

      Jézus mondja: „Amikor pedig meglátjátok a pusztító utálatosságot, ahogy Dániel próféta megmondta, ott állni a szent helyen - aki olvassa, értse meg! -, akkor azok, akik Júdeában vannak, meneküljenek a hegyekbe, aki a ház tetején van, ne szálljon le, hogy kihozzon valamit, és aki a mezőn van, ne térjen vissza, hogy elhozza felsőruháját. Jaj a terhes és a szoptató anyáknak azokban a napokban! Imádkozzatok, hogy ne kelljen télen, sem szombaton menekülnötök. Mert olyan nagy nyomorúság lesz akkor, amilyen nem volt a világ kezdete óta mostanáig, és nem is lesz soha. Ha nem rövidülnének meg azok a napok, nem menekülne meg egyetlen halandó sem, de a választottakért megrövidülnek azok a napok.”

         „Akkor, ha valaki ezt mondja nektek: Íme, itt a Krisztus, vagy amott: ne higgyétek! Mert hamis krisztusok és hamis próféták állnak majd elő, jeleket és csodákat tesznek, hogy megtévesszék - ha lehet - a választottakat is. Íme, előre megmondtam nektek! Ha tehát azt mondják nektek: Íme, a pusztában van, ne menjetek ki! Íme, a belső szobákban, ne higgyétek! Mert ahogyan a villámlás keletről támad, és ellátszik nyugatig, úgy lesz az Emberfiának az eljövetele is. Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk.”

       „Közvetlenül ama napok nyomorúsága után pedig a nap elsötétedik, a hold nem fénylik, a csillagok lehullanak az égről, és az egek tartóerői megrendülnek. És akkor feltűnik az Emberfiának jele az égen, akkor jajgat a föld minden népe, és meglátják az Emberfiát eljönni az ég felhőin nagy hatalommal és dicsőséggel. És elküldi angyalait nagy harsonaszóval, és összegyűjtik az ő választottait a négy égtáj felől, az ég egyik sarkától a másik sarkáig.”

„Minden, amit szeretnél, a félelem túloldalán vár rád.”

Jack Canfield mondása ez, akinek magyarul is elérhető számos személyiségfejlesztő könyve. Minden, amit szeretnék, a félelmeim túloldalán vár rám. (A könyveiből itt lehet például szemezgetni.)

Szeretném, ha megsimogatnának. Ehhez olyan közel kell mennem, ahol lehet, hogy eltaszítás lesz belőle. Szeretnék egy puszit a kamaszgyerekemtől. De lehet, hogy kinevet. Szeretnék elmenni nyaralni. De mi van, ha valami közbejön, és végül le kell mondani? Szeretnék munkahelyet váltani. De mi van, ha ennél is rosszabb lesz? Szeretnék jobb

Mérhető-e számokban a lelkészi szolgálat eredményessége?

Előadás a Veszprém megyei lelkészi munkaközösség (LMK) ülésére - Malomsok, 2015. november 4.

Nem csak lelkészek vagy gyülekezeti tagok számára lehet hasznos.
Mindenkinek ajánlom, aki szeretne hűségesen kitartani a saját teendőiben.

Amíg az elmúlt két évben lelkigondozást tanultam, Pál Feri atya volt az egyik tanárom. Sok bölcsessége között egyszer azt mondta ne­künk, hogy minden családnak megvan a maga ars poeticája. Az egyiknek például az – hívjuk "Kovácsénak" most őket –, hogy a munkában elértek határoznak meg. A másinak pedig az – hívjuk őket "Vargáéknak" –, hogy minél több minőségi időt töltsön el együtt a család. "Vargáék" tehát karrieristának nézik "Kovácsékat", "Kovácsék" pedig munkakerülőnek és lustának "Vargáékat". Gondoljátok el mi lesz, ha a két család között később házasság lesz… A fiatal párnak ugyanis mindig egyeztetnie kell(ene) az otthonról hozott ars poeticát…

De ne aggódjatok, nem felejtettem el, mi is a témám! :) Éppen ezzel érkeztünk meg ide: Mérhető-e számokban a lelkészi szolgálat eredményessége? Mindegyikünknek más ugyanis az ars poeticája, lelkészként is. Van amelyikünknek az az elsődleges mérőszám, hogy mennyit látogat. Másnak az, hogy idén is sikerült-e nyerni valamilyen pályázatot. Megint másnak az, hogy van-e működő ifi-kör a gyülekezetben, vagy hányan ülnek vasárnaponként a padban. Van aki az számolja, hogy

A hiány betöltése - hosszú távra

Igehirdetés Dabronyban - 2015. október 25-én

Alapige:
Mt 5,1-12
1Amikor (Jézus) meglátta a sokaságot, felment a hegyre, és miután leült, odamentek hozzá tanítványai. 2Ő pedig megszólalt, és így tanította őket: 3„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. 4Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. 5Boldogok a szelídek, mert ők öröklik a földet. 6Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttetnek. 7Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek. 8Boldogok a tiszta szívűek, mert ők meglátják az Istent. 9Boldogok, akik békét teremtenek, mert ők Isten fiainak neveztetnek. 10Boldogok, akiket az igazságért üldöznek, mert övék a mennyek országa. 11Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. 12Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.” 

A hiány betöltéséről gondolkodunk ma. Arról, hogy lehet rövid távra kezelni – pillanatnyilag –, és lehet hosszú távra orvosolni. Bármily furcsa így első hallásra, a reformáció lényegéhez fogunk eljutni ezzel.

Induljunk az autóutak hiányától, vagyis a kátyúktól! Tönkremegy az úttestből egy rész. Egyre nagyobb és nagyobb helyen hiányzik belőle. Aztán – jobbesetben – egyszer csak megjelennek kátyúzni. Nem értek hozzá, viszont kétféle technikát figyeltem meg: az egyik az, hogy körbevágják a lyukat és úgy

Jézus értem gondolkodik másként

Igehirdetés Nagyalásonyban, Dabronyban és Magyargencsen - 2015. szeptember 27-én


Alapige:

Lk 14,1-11
1Amikor egyszer (Jézus) szombaton bement a farizeusok egyik vezetőjének a házába ebédelni, azok figyelték őt. 2Íme, ott egy vízkóros ember került elébe. 3Ekkor Jézus megkérdezte a törvénytudóktól és a farizeusoktól: Szabad-e szombaton gyógyítani vagy nem?” 4De ők hallgattak. Erre kézenfogta a beteget, meggyógyította és elbocsátotta. 5Hozzájuk pedig így szólt: „Vajon, ha közületek valakinek a fia, vagy ökre szombaton esik a kútba, nem húzza-e ki azonnal?” 6Nem tudtak erre mit felelni. 7Azután egy példázatot mondott a meghívottaknak, amikor észrevette, hogyan válogatják a főhelyeket: 8„Ha valaki meghív lakodalomba, ne ülj a főhelyre, mert lehet, hogy nálad érdemesebb embert is meghívott. 9És ha odamegy hozzád, aki meghívott téged is meg őt is, és így szól: Engedd át neki a helyet! - akkor szégyenszemre az utolsó helyre fogsz kerülni. 10Hanem ha meghívnak, menj el, ülj le az utolsó helyre, hogy amikor jön az, aki meghívott, így szóljon hozzád: Barátom, ülj feljebb! - s akkor becsületed lesz minden asztaltársad előtt. 11Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.”

Többször tapasztaljuk életünkben, hogy Isten máshogy gondolja a dolgokat, mint mi. Például nem szóról szóra hajtja végre minden egyes kérésünket, hanem egészen egyéni módon, sokszor csak évek, évtizedek múltával. Ma arról gondolkodunk, hogy ezt a másként gondolkodást kimondottan értünk teszi.

Látnak maguk előtt egy képet. Ebbe a minap botlottam bele a facebookon, és rögtön posztoltam is gyülekezetünk oldalára. Nagy érdeklődést váltott ki. Én is elmeditáltam rajta, hogy mit is jelent, és többen új nézőpontot adtak hozzá. Nézzünk néhányat Istennek erről a másként gondolkodásáról!

Mi egy egyenes utat képzelünk el. Isten pedig egy meredek, akadályokkal teli utat, ami még ráadásul hol irtó meredek, hol meg lefelé(!) visz. Mi kitűzünk egy célzászlót. (Látják a kép végén „a te terved”

Miben akarok kitartani? Miben nem kell már? – avagy ideje a mérlegelésnek

Igehirdetés Nagyalásonyban és Dabronyban, 2015. szeptember 13-án

Alapige:

Gal 5,25-6,10

Pál apostol írja a galatáknak:

Ha a Lélek által élünk, akkor éljünk is a Lélek szerint. 26Ne legyünk becsvágyók, egymást ingerlők, egymásra irigykedők. 1Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél. 2Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét. 3Mert ha valaki azt gondolja, hogy ő valami, jóllehet semmi, megcsalja önmagát. 4Mindenki a saját tetteit vizsgálja meg, és akkor csakis a maga tetteivel dicsekedhet, és nem a máséval. 5Mert mindenki a maga terhét hordozza. 6Akit pedig az igére tanítanak, az minden javából részesítse tanítóját. 7Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: 8mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. 9A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk. 10Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.

Egy ismerősöm mesélte régebben, hogy a testvérével megviccelték az anyukájukat, akinek mindig nagyon nehéz volt a táskája. Tudják, az a bizonyos női ridikül… A két testvér megfigyelte, hogy csak cipeli magával, de nem nagyon nézi meg, mi van benne. Fogtak hát – ha jól emlékszem – két kis ólomgolyót. Ezek kicsiségük dacára is elég jó súlyt nyomtak. Puff, beledobták a táskába. Telt-múlt az idő. Anyuka érezte ám, hogy nehéz a táska. De hát eddig is nehéz volt… Úgyhogy vitte hősiesen magával. Mire hónapokkal később számon kérte, hogy ki tud valamit az ólomgolyókról, addigra a két testvér már el is felejtette a dolgot…

Kedves Testvérek! Ebbe az irányba megyünk gondolataink szárnyán most mi is. Így szól a központi gondolat: Miben akarok kitartani? Miben nem kell már? – vagyis ideje van a mérlegelésnek.

Ahogyan nem árt néha megnézni, mit cipelünk magunkkal a táskánkban nap mint nap, azt sem árt megnézni és mérlegelni, mi mindenben kell kitartanunk minden egyes nap, illetve hosszú időn

Engedem-e elvenni tőlem azt, ami a káromra van?

Igehirdetés Nemesszalókon és Nyárádon 2015. szeptember 6-án

Alapige:

Gal 5,16-24

Pál apostol ezt írja a galatáknak:

Intelek titeket: a Lélek szerint éljetek, és a test kívánságát ne teljesítsétek. 17Mert a test kívánsága a Lélek ellen tör, a Léleké pedig a test ellen, ezek viaskodnak egymással, hogy ne azt tegyétek, amit szeretnétek. 18Ha pedig a Lélek vezet titeket, nem vagytok a törvény uralma alatt. 19A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás, 20bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás;21irigység, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók. Ezekről előre megmondom nektek, amint már korábban is mondtam, akik ilyeneket cselekszenek, nem öröklik Isten országát. 22A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, 23szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény. 24Akik pedig Krisztus Jézuséi, a testet megfeszítették szenvedélyeivel és kívánságaival együtt.

Ma a következőkérdést tesszük fel: Engedem-e elvinni tőlem azt, ami a káromra van? Ezt a gondolatot járjuk körbe az ige nyomán, de máshol kezdjük…

Lázár Ervinnél. Bevallom, én csak a meséiről ismertem eddig őt. Ezekről viszont nagyon. „Berzsián és Dideki”, „Szegény Dzsoni és Árnika”, no meg persze „A négyszögletű kerek erdő”, amiben ott él Mikkamakka, Vacskamati, Szörnyeteg Lajos, Ló Szerafin, Aromo, Dömdödöm, Bruckner Szigfrid és Nagy Zoárd. Nemrég viszont találkoztam egy novellájával is. Az a címe, hogy „A tolvaj”. Ennek a révén közelítünk az ige felé.

Az elbeszélő kisfiút azzal gyanúsítja édesanyja, hogy ő lopkod el bizonyos dolgokat a házból. Hol egy mozsártörőt, hol egy derelyevágót, hol meg „efféle konyhai vicik-vacakot”. Amikor kiderül, hogy ő nem lehetett, többen ott töltik az éjszakát, elbújva a sötét konyha zugaiban. A tettenérést így írja le Lázár