A gyógyulás mértéke

Igehirdetés Nagyalásonyban és Dabronyban, a Szentháromság ünnepe utáni 14. vasárnapon, augusztus 28-án.

Alapige:
Lk 17,11-19

Amikor Jézus úton volt Jeruzsálem felé, Samária és Galilea között haladt át. Amint beért egy faluba, szembejött vele tíz leprás férfi, akik távol megálltak, és kiáltozva kérték: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! Amikor meglátta őket, így szólt hozzájuk: Menjetek el, és mutassátok meg magatokat a papoknak! És amíg odaértek, megtisztultak. Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért, és fennhangon dicsőítette Istent. Arcra borult Jézus lábánál, és hálát adott neki. Ez pedig samáriai volt. Megszólalt Jézus, és ezt kérdezte: Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc? Nem akadt más, aki visszatért volna, hogy dicsőítse Istent, csak ez az idegen? És ezt mondta az Úr: Kelj fel és menj el, a hited megtartott téged.

A kép forrása itt található

Ma a gyógyulás mértékéről fogunk gondolkodni a tíz leprás története kapcsán. Gyógyulás alatt nem csak a testi, biológiai gyógyulást fogjuk érteni, hanem a lelkünk gyógyulását is, amikor az élettörténetünkben eltört testi-lelki valónk elkezd új életre támadni. A történet nyomán három szál fog kibontakozni számunkra, mint a gyógyulás három szintje.

Jézus úton van. A gyakori igeolvasók és –hallgatók számára nem meglepetés, hogy az evangélium derekán ez az út már Jeruzsálemet jelenti. Oda tart, hogy feláldozza magát, mindannyiunk gyógyulásáért. Úton van. Közben sokakkal találkozik, és sokan kérik gyógyítását. Most tíz leprás férfi érkezik. Pontosabban csak távol megállnak, és kiáltoznak neki: „Jézus, Mester, könyörülj rajtunk!” De miért távol állnak meg? Miért nem borulnak a lába elé?

Vágyódás "Istenmezeje" után

Igehirdetés Nagyalásonyban és Dabronyban, a Szentháromság ünnepe utáni 10. vasárnapon, július 31-én, valamint Nemesszalókon és Nyárádon, augusztus 7-én.

Alapige:
1Kor 12,1-11

A lelki ajándékokra nézve pedig, testvéreim, nem szeretném, ha tudatlanok lennétek. Tudjátok, hogy amikor pogányok voltatok, ellenállhatatlanul vitt és sodort valami benneteket a néma bálványokhoz. Ezért tudtotokra adom, hogy senki sem mondja: „Jézus átkozott”, aki Isten Lelke által szól; és senki sem mondhatja: „Jézus Úr”, csakis a Szentlélek által.

A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz. És különbségek vannak az isteni erő megnyilvánulásaiban is, de Isten, aki mindezt véghezviszi mindenkiben, ugyanaz. A Lélek megnyilvánulása pedig mindenkinek azért adatik, hogy használjon vele. Mert némelyik a Lélek által a bölcsesség igéjét kapta, a másik az ismeret igéjét, ugyanazon Lélek által. Egyik ugyanattól a Lélektől a hitet, a másik ugyanazon Lélek által a gyógyítások kegyelmi ajándékait. Van, aki az isteni erők munkáit vagy a prófétálást kapta; van, aki lelkek megkülönböztetését, a nyelveken való szólást, vagy pedig a nyelveken való szólás magyarázását kapta. De mindezt egy és ugyanaz a Lélek munkálja, aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja.

A kép (cikk) forrása itt található

Néhány hete az origo internetes hírportál elkezdtekeresni a legszebb nevű magyar települést. Ennek előzménye egy facebookos bejegyzés volt, ahol a következő tíz név maradt bent a szavazás nyomán: Szamosangyalos, Fűzvölgy, Almáskamarás, Öregcsertő, Lánycsók, Medgyesbodzás, Lulla, Hencida, Istenmezeje és Szentkozmadombja. Néhány napja aztán eldőlt, hogy