Egyelőre csak tudd, hogy létezik!

A kép forrása itt található

Reggeli áhítat a Kossuth iskolában a 2019. január 28-i alkalmon, Jel 3,8b alapján.

Hétfő. Reggel. Iskola. Három szó, ami külön-külön is fájhat, nem hogy együtt… A többségetek nem akar itt lenni. Bár ha kedd utolsó órának vagy szerda délnek hívjuk akkor sem… Mert máshol akartok lenni. A rövidtáv diktálja ezt Benneteket. Mert rövidtávon jobb lenne még aludni, majd bármi más izgalmasabb dolgot csinálni. Megértem, hogy csak eddig tudtok ellátni. Azonban létezik hosszabb táv is. Az, hogy be kell gyűjtenetek a tudást későbbre. Ha például kiírják, hogy az addig 300.000 forintos iPhone akciósan 500.000 forintba kerül, ne dőlj majd be neki. És akkor még nagyobb összefüggésekről nem is beszéltünk… Legyen minél több információd, amihez később hozzáköthetsz újakat, és elhelyezheted a saját világodban. No és hogy ne járjatok úgy mint én, aki csak tapasztalati úton ismerem a fizikát. Például egyszer a kiürült mézes üvegbe teafiltert tettem, aztán ráöntöttem a forró vizet. Majd rátettem a befőttes üveg kupakját (szerencsére meg se próbáltam lezárni), és ahogy fejre fordítottam felrázni, szétspriccelt a forró víz, beterítve engem és a konyhát, több méteres körzetben. Családom mérnök tagjai, akik profik fizikából, mondták is, hogy némi tudással ezt megúszhattam volna…

Szóval rövidtávon megértelek Benneteket, hogy nem itt akartok lenni. Azonban az iskola a hosszútáv miatt létezik. Olyan, mintha egyénileg kutat fúrnátok. Segítenek a kútfúrási technikákkal a tanáraitok, de magatoknak kell azt elvégezni. Kívülről meg semmi látványos nincs benne. Állsz 9-12 éve egy a földbe vájt kút mellett, és kívülről semmit nem látnak. Hozzáteszem, hogy Te sem… Viszont egyszer víz fakad majd erről a helyről! Bármikor felhozhatsz onnan valamennyit, hogy igyál, főzzél, építkezzél belőle, vagy mással is megoszd. Ez pedig olyan lesz, mint a tücsök és a hangya meséjében. Aki akkor is gyűjt, amikor a másik elfecsérli az idejét, annak lesz mit elővennie, amikor szüksége lesz rá.

A Tüzed Uram Jézus énekből ma a „kútja” szó áll előttünk. Úgy, mint „életem kútja”. Ez a kút, amit az előbb végiggondoltunk. A végtelen lehetőségek kútja.

A tudás kútjáért meg kell dolgozni. Van azonban egy olyan kút, amiért nem.

Már megválaszthatom a helyemet!

A kép forrása itt található

Igehirdetés a Felvidéken (Lőkösházán, Sajógömörön és Tornalján [Királyiban]) 2019. január 27-én, 1Kir 8,41-43 alapján.

A mai napunkból két üzenet fakad. Egyfelől a vízkereszt utáni időszakban járunk, aminek a mai napra szóló igehirdetési igéjéről gondolkodunk. Másfelől pedig az egyetemes imahét zárónapja van, amibe mi is belekapcsolódunk itt a Felvidéken. A központi gondolatunk pedig így szól: Már megválaszthatom a helyemet! Hogy mit is jelent ez a mondat, az majd később derül ki.

Előbb nézzük az alapigét!

Az igazság 3 oldala (a sok közül)

A kép forrása itt található

Igehirdetés a miskolci egyházi általános iskolák találkozóján az ökumenikus imahéten, 2019. január 21-én, 5Móz 16,20a alapján.

Tegnap különleges időszak kezdődött el. Világszerte találkoznak a különböző keresztyén egyházak, és közös, úgynevezett imahetet tartanak. Minden évben más ország állítja össze ennek a programját. Idén Indonézia a soros. Ők választották a nyolc napos sorozat fő témájának azt a néhány szót, amit az előbb is hallottunk: „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj…”

Amikor én is ezt választottam a mai igehirdetésem alapjának, még nem tudtam, mire vállalkozok. Most már tudom… Elképzelhetetlenül nagy téma ez! És így vagy úgy, mindannyiunknak fontos. Bármennyit lehetne beszélni róla, de mi három módon tesszük csak meg. Higgyétek el, gondolatindítónak bőven elég lesz! A fő témánk tehát így szól: az igazság 3 oldala (a sok közül).

Az első oldal – mintha egy tárgyat néznél a kezedben – a saját részünk. A saját oldalunk. Erről szól ugyanis az ige, amit hallottunk. Elmondom hát Nektek azt a környezetet, amiből kiemelték ezeket a szavakat.

Látni & látszani

A kép forrása itt található

Reggeli áhítat a Kossuth iskolában a 2019. január 7-i alkalmon, Lk 19,10 alapján.

Látni és látszani. Ezt szoktuk mondani autóvezetőként. Nem csak Nekem kell ugyanis látnom sötétben! Elméletben tudtam ezt, de a gyakorlatban még nem. Kezdő vezető voltam. Mindent jól csináltam, mégis majdnem balesetet okoztam. Útjavítás miatt ugyanis le volt zárva az egyik sáv. Megvártam, míg a szemből érkező áthaladt. Az őszi, esősen szürke, de mégis nappali időben láttam ugyanis a lámpáit. A terelő táblákon keresztül csak részleteket láttam az útból. Messzebb jött még valaki, így lendülettel indultam el. És akkor, látszólag, a semmiből, ott volt egy kivilágítatlan autó. Mindketten fékeztünk, én hátramenetbe kapcsoltam és kitolattam onnan. Az ütközést elkerültük. Ő valószínűleg édesanyámat emlegette, amiért hirtelen feltűntem előtte. Én azonban olyan helyen kellett hogy várakozzak, ahol semmi mást nem láttam, csak részleteket a terelőtáblák között. A másik autó nem látszódott, mert nem használta a világítást. Ráadásul lakott területen kívül, esős időben.

Tegnap volt vízkereszt ünnepe, amit mi a mai napon tartunk meg a suliban. Az ünnep eredeti epifánia neve ezt jelenti: megjelenés. Vagyis láthatóság. Láthatóvá válás. Három eseményt ünnepelünk ilyenkor: a napkeleti bölcseket, akik megláthatták első külföldiként a Megváltót. Jézus keresztelőjét, amikor először vált láthatóvá isteni küldetésében. Valamint az ún. kánai menyegzőt, ami Jézus első csodája volt: először tette láthatóvá isteni hatalmát, amikor a vízből bort csinált.

Látni és látszani. Ezt a bibliai igét hallottátok az előbb: