Eltájolva - a sorozat bevezetése

A kép forrása itt található.

 

(Igehirdetés a miskolci Kossuth iskola reggeli áhítatán 2022. január 10-én.)

Alapige: 1Móz 2,10-14

"Édenből pedig fakadt egy folyó, hogy a kertet öntözze; onnan aztán szétágazott, és négy ágra szakadt. Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van. Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő. A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Etiópia egész földjét. A harmadik folyónak Tigris a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz."

Ma egy új sorozatot kezdünk az áhítatok témájaként, azonban még nem mondom meg, hogy mi a címe ennek. A mai alkalom végére természetesen ki fog derülni.

Ti, diákok már a digitális korba születtetek bele. Amikor valahova oda akartok találni, ott van a GPS, immáron a telefonotokba építve. Nem volt azonban ez mindig így. Mi, akik nem vagyunk digitális bennszülöttek, ugyan úgy odataláltunk mindenhová akkoriban is. A szóbeli segítségkérés mellett az emberiség egy másik nagy vívmányát vittük papíralapon magunkkal, a térképet. Persze ahogyan a GPS-el adódnak időnként érdekes helyzetek, a térképpel is így volt ez.

Különösen emlékezetesek többünk számára azok a helyzetek, amikor hiába követtük a térképet, mégsem sikerült odatalálnunk a megfelelő helyre. Ilyenkor rendszerint kiderült, hogy nem ott voltunk a térképen, ahol gondoltuk. Megtettük, hogy itt meg ott befordultunk, az eredmény azonban nem lehetett megfelelő, mert nem a megfelelő helyről indultunk.

Mondom mindezt természetesen a Ti digitális nyelveteken is. Ez az a helyzet, amikor a kocsiban nem telefon, hanem klasszikus GPS van, és valamiért nem áll át a kocsitokat jelző nyíl a megfelelő helyre. Haladtok a kocsival, csak nem nagyon tudjátok az ismeretlen helyen, hogy merre, mivel a nyíl nem a megfelelő helyen van.

De telefonnal a kezünkben is átélhetjük ezt. Amikor például egy nagyvárosban gyalogosan megyünk, és a minket jelző pöttyről nem tudjuk egyértelműen eldönteni, hogy a hatalmas kereszteződésben melyik irányba induljunk. Az egyik mellett csak döntenünk kell, de aztán a pöttyünk egy idő után mutatja, hogy nem vagyunk jó helyen. Ekkor változtatunk. Aztán kiderül, hogy az új irány se jó. És jövünk-megyünk az aluljárók, a 4-6-8 sávos utak sok percenként váltó zebrái között, miközben a pöttyünk már szinte mindenhol járt a kereszteződés térképén, csak a megfelelő útirányunk nincs még meg. Lett is ezekből a helyzetekből egy mondásunk: „El vagy Te tájolva!”

Igehirdetési alapigénkben az Éden kertjének térképét hallottuk: „Édenből pedig fakadt egy folyó, hogy a kertet öntözze; onnan aztán szétágazott, és négy ágra szakadt. Egyiknek Písón a neve. Ez megkerüli Havílá egész földjét, ahol arany van. Ennek a földnek az aranya jó. Van ott illatos gyanta és ónixkő. A második folyónak Gíhón a neve. Ez megkerüli Etiópia egész földjét. A harmadik folyónak Tigris a neve. Ez Assúr keleti részén folyik. A negyedik folyó pedig az Eufrátesz.”

A Tigris és az Eufrátesz folyókat a mai napig ismerjük. A Gihón és Písón folyókat azonban nem. Nem tudjuk tehát megmondani, hogy hol volt az Éden kertje. A bibliai történetek sorában azonban csak utána következik az özönvíz története, ami egészen biztosan átrajzolta a domborzatot. Azok vágya tehát, akik szeretnék pontos térképként használni ezt az igehelyet az Éden kertjéthez, nem teljesülhet. Bár megvan a pöttyünk a térképen, hogy mi hol vagyunk, és van is két viszonyítási pontunk, mindez nem elég.

Miért pont az Éden kertjének szóbeli térképét olvastam fel mégis? Nos, ennek konkrét oka van. Erről azonban a sorozat további részei fognak szólni. Ma még nem a válaszok ideje van itt. Ez a nyitó igehirdetés, ahol még nem kapsz válaszokat. Mint amikor megnézed egy új sorozat első részét. Ha egy jófajta, izgalmas, kellően összetett sorozat az, akkor könnyen megeshet, hogy rengeteg mindent nem értesz még belőle. Epizódokkal vagy évadokkal később is visszatérsz az elejére, mert újabb és újabb összefüggésekre jössz rá. Az elején azonban maradnak a nyitott kérdések. Történt valami, de mindaz nem megfogható.

A mai igehirdetés is hasonló érzéseket kelthet majd benned, amint mindjárt véget ér. Itt, az iskolai áhítaton az időtartama is kevesebb ennek, mint egy vasárnapi igehirdetés esetén. Marad hát az, hogy több részre tagoljuk a sorozatot. Ma a nyitányig, a téma felütéséig jutottunk: eltájolva. Ez a ma elkezdődött igehirdetés-sorozatunk címe. El vagyunk tájolva. Hogy miben? És miért? Hogy baj-e ez? Hogy hogyan lehet a megfelelő irányba tartani? Mindez a későbbi epizódokból derül majd ki. Egyelőre csak ízlelgesd a szót anélkül, hogy többet értenél belőle. Isten azonban meghívott most arra, hogy ez ne maradjon így. Látszólag nem róla beszéltem most. De mégis így tettem. A következő résztől elkezdjük majd nyomozni ezt. Addig is marad a teremtő feszültség. Vajon miért vagyok eltájolva? Ámen.