Valentin-napi igehirdetés ("Eltájolva" c. sorozat - 6. rész)

(Igehirdetés a miskolci Kossuth iskola reggeli áhítatán 2022. február 14-én.)

Alapige: Jn 3,16

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen."

Most olyan jön, amilyet még nem csináltam. Valentin-napi igehirdetés következik. Ugyan úgy a megkezdett „Eltájolva” című sorozatunkat folytatjuk még attól, viszont most ennek a tükrében.

Az történt, hogy belefutottam a neten egy dalba, amit meghallgatva rájöttem, hogy ismét olyan alkotásról van szó, ami ugyan úgy szólhat az Istennel való kapcsolatunkról, mint a szerelemről. Hogy mi ez a dal? A múlt hét Brunója után talán meglepő, talán nem, de ismét egy friss mozifilm betétdaláról van szó. Jennifer Lopez az előadó, és a „Merry me”, magyarul „Vegyél el” című filmjének főcímdala ez: „On my way”. Vagyis „Úton”, „Utamon”. A dalból kiderül, hogy „On my way to you”, vagyis „Úton Hozzád”, „Utam Hozzád”. Ismét az a helyzet, mint múlt héten, hogy nem láttam a filmet, a mozikban azonban még meg, szóval megnézhetitek.

A kedvenc részem a dalszövegből az, amikor a „yellow brick road” elhangzik benne. Ezt ne próbáljátok szó szerint lefordítani! Semmi köze a téglához. Angolul így szerepel az Óz, a nagy varázslóban a Sárgaköves út, amire Dorothy rálép a történet elején.

Megpróbálom összefoglalni a dal mondanivalóját röviden. Arról énekel JLo, hogy akkor is ismerte már a szerelmét, amikor még nem is ismerte őt. Nincs ennek sok értelme, de mégis van, mivel úton volt már hozzá, őfelé. Minden könnycsepp nehéz és fájdalmas volt addig, de át tudott menni rajtuk, mert úton volt már őhozzá, akit szeret. Minden szívet tépő fájdalom része volt a Sárgaköves útnak, hogy eljuthasson egyszer majd ahhoz, akit szeret.

Egy sokat átélt szerelmes dala tehát ez. Megannyi fájdalom és csalódás után átéli, hogy megtalálta a másik felét. A társát. Mennyire tudjuk ezt áhítani! Olyannyira, hogy belesodorhatjuk magunkat olyan kapcsolatokba, amikbe csak beleképzeljük ezt a többletet, pedig nincs is ott bennük. Furcsa nap ez a mai Valentin-nap. Akik kölcsönös, kimondott szerelemben élnek, azoknak nagyon sokat tud adni. Akik viszont még nem juthattak el idáig, azoknak akár az év legnehezebb napja is lehet. Nem tudhatod azonban, hogy hogyan alakul a szerelmi életed! Diákként, életutadnak még viszonylag az elején nem tudhatod még ugyanis, hogy ez a bizonyos Sárgaköves út kihez visz majd el végül. Hogy ki lesz életed nagy szerelme. Vagy hogyha valamiért le kell mondanod a szerelmedről, akkor megérkezik-e majd a csoda, hogy újra, még elsöprőbb szerelemet kapsz ajándékba. Ha majd 10-20-30 év múlva visszatekintetek, és esetleg eszetekbe jut ez a dal, vagy a mai Valentin-napi igehirdetés, akkor vajon mire juttok majd, hogy ki lett az a nagy szerelem az életetekben? És vajon mennyire volt meglepő ez?

A végzősök és a már akkor itt lévő tanárok emlékezhettek az egyik karácsonyi igehirdetésre, ahol elhangzott, hogy ha még nem voltál szerelmes, akkor csak elképzelni tudod azt. Istenhez jutottunk el akkor is a szerelem témájával, és most is. És valóban. Maga a Szentírás is beszél úgy Isten hozzánk fűződő érzelmeiről, mint a szerelemről. Emberi szavakkal szólva, minden szívdobbanása Érted van. Érte pedig Te is lángra tudsz lobbanni. A kérdés csak az, hogy amikor átéled majd vele a nagy, személyes találkozást, akkor mennyire fojtod majd el magadban az iránta érzett szeretetet. Ugyanis ez valóban lehetséges. A szerelmet is el tudjuk fojtani magunkban. Nem tudatosan persze. Ehhez kell a Sárgaköves út, hogy rájöjjünk erre, és feloldhassuk.

Ezt az alapigét hallottuk ma János evangéliumából: „Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Így szerette és szereti Isten a világot. Ilyen lángoló, forró, soha el nem múló szeretettel, hogy Jézust már akkor odaadta Érted, amikor Te még nem is léteztél. Gondolj csak bele, hogy a szerelmed is jóval az előtt létezett már, hogy megismerted, vagy megismered majd őt. Isten is így tett. Előre elkészített már mindent. És ahogyan gyakran az egyik szerelmes vár a másikra, hogy vajon ő is rájön-e majd, hogy szerelmes belé, ugyan úgy Isten is vár, hogy mikor jövünk rá arra, hogy bennünk is ott van a szikra őfelé, ami lángra akar lobbanni.

Akik már lángoló szeretettel Istenhez tartozunk, azok a hitre jutásunkat is ilyen Sárgaköves útnak láthatjuk. Minden, ami a megtérésünk előtt történt, az mégis Istenről szólt már, és hozzá vitt minket közelebb. Akkor is, ha nem éreztük ezt sokáig. És hogy miért része mégis ez az igehirdetés is az „Eltájolva” című sorozatunknak? Hát azért, mert a Hozzá vezető út nem jelenti azt, hogy ne tévedhetnénk el. Eltájolhatjuk magunkat a szerelemben is, és Istennel kapcsolatban is. Hogy hogyan? Arról jövő héten fogunk gondolkodni. Addig is engedd meg magadnak, hogy a bőröd alá is befúrja magát a gondolatvilág, amit ez a dal jelent. Én pedig imádkozom Érte, hogy ne csak a szerelemről, hanem Istenről is szóljon Benned mindez. Ámen.

Ki a hibás? - Avagy igenis beszélnünk kell Brunoról! ("Eltájolva" c. sorozat - 5. rész)

 

(Igehirdetés a miskolci Kossuth iskola reggeli áhítatán 2022. február 7-én.)

Alapige: 1Móz 2,16-17

"Ezt parancsolta az Úristen az embernek: A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz, mert azon a napon, amelyen eszel róla, halállal lakolsz."

Kedves diákok!

Ma egészen máshogyan folytatjuk sorozatunkat. Többen közületek már biztosan ismerik ezt a számot, amit az előbb hallgattunk meg. Akik nem, azoknak elárulom, hogy egy viszonylag új dalról van szó. Egy hónapos feltöltése után most jár 189 millió megtekintésnél a YouTube-on. Az elmúlt héten pedig az amerikai Billboard zenei lista élére került. Nem egy előadó, hanem egy cég neve alatt fut a dal. A cégnek pedig hiába lett sok ismert száma, 29 év után sikerült csak újra a Billboard elejére ugrania. Pedig a film, amihez tartozik, nem indult sikeresen a mozikban. A zenéje azonban annál nagyobb sikert hozott. Most végre elárulom: a Disney „Encanto” című filmjének zenéjéről van szó. A szám címe: „We don’t talk about Bruno”, vagyis „Nem beszéltünk Brunoról”. (Most még vetítik a miskolci moziban is.)

Hogy mi köze van ennek alapigénkhez és az áhítathoz? Nagyon is sok! De még nem árulom el.

Én még nem láttam a filmet. Mivel néhány hete tudtam már, hogy ez a dal része lesz a sorozatunknak, tudatosan nem néztem meg, nehogy elspoilerezzem Nektek. Így csak annyink van, amit a dalszöveg, a hozzá tartozó videó és a történet hivatalosan közreadott előzetese rejt.

A történet főhőse nem Bruno, hanem egy fiatal lány. A dalban neki mesélnek a családtagjai, rokonai és ismerősei, akik ismerték Brunot. Most az egyszer mesélnek csak neki, mert már a nevét sem akarják kiejteni. Amikor ugyanis Bruno azt mondta, hogy valakinek az esküvőjekor aznap esni fog az eső, esett. Így Bruno a hibás. Másnak azt mondta, hogy el fog pusztulni a hala, és így lett. Tehát Bruno a hibás. Egy férfinak pedig azt mondta, hogy kopasz lesz. És így lett. Naná, Bruno a hibás. És így tovább. Bruno már nincs ott velük jó ideje, és ki sem ejtik a nevét, nehogy valami baj legyen.

Milyen tipikus, ugye? Ha valaki tud vagy lát valamit előre, akkor őt hibáztatjuk. Most árulom el, hogy mi a mai áhítatunk központi gondolata. Egy kérdés: Ki a hibás? Most pedig áttérünk igénkre, majd összegyúrjuk a dal mondanivalójával.

Igénkkel már foglalkoztunk néhány hete, így nem újdonság. Az Éden kertjének közepén Isten két fát mutatott az embernek. A kettő közül azonban akkor még csak a jó és rossz tudásának fájáról volt tilos enni. Milliónyi verzióban hallottam emberektől, hogy Isten a hibás a bűneset miatt, hiszen ha nem teszi oda a kertbe a fát, akkor nem lett volna baj. Hogy egy igazi klasszikussal fogalmazzam meg: „Lám, megjelent az első bölcselő! / Nagy sor jövend utánad szép hugom, / Mely milljó úton ezt vitatja újra”. Mondja Lucifer Évának Madách, „Az ember tragédiája” c. művében.

Sőt! Ha Isten előre tudja, hogy bajunk származik valamiből, akkor ő a hibás, mivel előre tudja. Mint Bruno. Mivel előre tudott vagy látott dolgokat, ezért mindenért ő a hibás. Persze, hiszen mennyivel egyszerűbb minden, ha más a hibás. Át is fordította már régóta az emberiség babonává mindezt. Ki ne mondd, ami rossz, mert beteljesül!

Elmondom, mi ezzel a baj. Az, hogy amikor így viselkedsz, akkor menekülsz a valóság elől. Ha pedig nem a valóságban élsz, akkor nem a saját életedet éled. Innentől pedig hazugság minden, és hosszú távon minden rosszabb lesz. Csak sodródni fogsz ugyanis.

Ki a hibás? Nos, ha hátrébb akarsz lenni az életedben, mint valaha, akkor nyugodtan hibáztass másokat! Nem gátolhatlak meg benne. Csak ne csodálkozz a következményeken!

Ma nem megyünk tovább. Jövő héten fogok beszélni arról, hogy hogyan is vagyunk ezzel a kérdéssel Istennel kapcsolatban. Mit mond a Biblia, hogy ha nem Isten a hibás, akkor miért mond ki előre nagyon sok mindent, mint az Éden kertjében.

„Nem beszélünk Brunoról.” Mondja a dal. Tényleg nem tudom elspoilerezni, mivel én sem láttam még a filmet. Az előzetesből és a dalból azonban az alaptörténete kiderül. A nagy létszámú családban mindenkinek van egy különleges képessége. Kivéve a főhősnek, a fiatal lánynak. Viszont a családtagok képességei és a házuk veszélybe kerül. A dal alatt pedig kiderül, hogy Bruno annak idején azt mondta a lánynak, amikor még kisebb volt, hogy neki is nagy ereje lesz majd. Ő mentheti meg egyedül a többieket, ha elindul, és kinyomozza az igazságot Brunoról. Tehát mégis csak beszélni kellene róla.

Ha Brunoról akarod megtudni az igazságot, a moziban még elcsípheted a filmet. Biztosra veszem, hogy nem ő a hibás. Istenről pedig majd jövő héten tudjuk meg az igazságot. Itt viszont már spoilerezek: ő sem hibás. Ámen.

Akkor is Érted történt, ha nem érted még ("Eltájolva" c. sorozat - 4. rész)

A kép forrása itt található.

 

(Igehirdetés a miskolci Kossuth iskola reggeli áhítatán 2022. január 31-én.)

Alapige: 1Móz 3,21b-24

"Most azért, hogy ki ne nyújthassa kezét, és ne szakíthasson az élet fájáról is, hogy egyen, és örökké éljen, kiűzte az Úristen az Éden kertjéből, hogy művelje a földet, amelyből vétetett. És miután kiűzte az embert, odaállította kelet felől az Éden kertjéhez a kerúbokat és a villogó lángpallost, hogy őrizzék azt az utat, amely az élet fájához vezet."

A sorozat előző részében ott tartottunk, hogy megtudtuk, miért is vagyunk eltájolva: úgy várjuk el az élet működését, mintha minden tökéletes volna. Mintha még az Éden kertjében élnénk. Sokféle módon folytatjuk még ezt a témát, ma azonban – mint mindig –, csak egy részletet veszünk górcső alá. A mai központi témánk így szól: akkor is Érted történt, ha nem érted még. Ahhoz, hogy megértsük ezt a mondatot, először természetesen alapigénket nézzük meg.

Megtörtént már a bűneset, ahogyan az előző részben is szó volt róla. Ma pedig ennek a történetnek a végét hallottuk, amikor Isten kiűzte az első emberpárt, Ádámot és Évát az Éden kertjéből. Az oka ennek az volt, hogy ne szakíthassanak az élet fájáról. Ahogyan korábban említettem már Nektek, gyakran nem vesszük észre, hogy az élet fájáról korábban lehetett enni. Éden történetének elején az szerepel, hogy két fa állt a kert közepén. A jó és rossz tudásának a fája, valamint az élet fája. Enni pedig csak a jó és rossz tudásának fájáról volt tilos. A bűnesetig szabadon ehettek az élet fájáról. Nem is volt addig halál. Ezért mondja itt Isten azt, hogy azért űzi ki az embert az Éden kertjéből, hogy ne ehessen már az élet fájáról, nehogy örökké éljen.

Itt pedig megérkeztünk a mai központi gondolatunkhoz: akkor is Érted történt, ha nem érted még. Ádventben beszéltem Nektek az ún. proto-evangéliumról. Az evangélium prototípusáról. Ugyanis ennél a résznél mondta el Isten a bűneset következményeit, aminek egyik része így szól: „Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod.” Ezt teljesíti majd be Jézus a kereszten. Ezért ez az evangélium prototípusa.

Ekkor, közvetlenül a bűneset után elhangzik már ez az ígéret, azonban sok idő kell még, amikor bekövetkezhet majd. És most jön a lényeg! Ha Isten megengedte volna, hogy az ember továbbra is szakíthasson az élet fájáról, hogy örökké éljen, akkor a bűnökből fakadó fájdalmas és szenvedő élet vált volna örökké tartóvá. Azt konzerválta volna ugyanis a halál nélküli élettel az a fa, ami akkor volt. Megfordítva: Isten azzal adott segítséget, hogy nem engedte meg még akkor az örök életet, hiszen így van lehetőség arra, hogy a jó, és ne a rossz legyen örökké tartó. Vagyis Érted történt még a kiűzetés is. Akkor is, ha nem érted még.

Viszont van ennek még egy nagyon fontos része. A Jelenések könyvének végén ez áll: „A város főútjának közepén, a folyó két ága között van az élet fája”. (Jel 22,2a) A mennyei Jeruzsálemet jelenti itt a város.

Az élet fája. Amiről ismét szabadon lehet enni. Ami az örök életben ismét ott van. A kettő között pedig a Golgota az áthidaló. A kiűzetésben eltiltott fa és a mennyei Jeruzsálemben már elérhető élet fája között. Jézus ugyebár ott és akkor, a kereszten függve teljesítette be ugyanis a proto-evangéliumot. Ahogyan sok keresztábrázolás mutatja, ott harap bele a sarkába az Édenből ismert kígyó (a Kísértő), ő viszont a fejét taposva győz rajta. A kereszten függ Jézus és így győz. Tehát a kereszt fája vált az élet fájává. Aki elfogadja Jézusnak a kereszten hozott áldozatát, és kér az ő gyógyításából, annak eltörli Isten mindazt a rossz következményt az életéből, ami a bűneset óta minden embert érint.

Jézus fája lett számunkra az élet fája. Az, ami újra elérhetővé teszi az élet fáját. Ránk azonban már nem az Éden vár, hiszen ott mégis elromolhatott minden. Ezért ránk már a mennyország vár. Ott már tényleg minden tökéletes lesz. Azt már nem ronthatja el a Sátán. De vigyázzatok! A mennybe nem egyszerűen a jóemberek kerülnek. Nem azok, akik egyszerűen csak oda akarnak kerülni. Nem azok, akiket szeretünk, és ott akarunk látni. Azért figyelmeztetlek Benneteket, hogy nehogy tévúton járjatok. A mennybe az élet fáján, a kereszten keresztül vezet az út. Vagyis Jézuson keresztül. Aki Megváltójának fogadja el őt, az tud venni az élet fájáról gyümölcsöt. A kegyelem gyümölcsét. Máshogyan nem szakíthatsz róla. Csak így. Hogy ez igazságtalan? Attól függ, honnan nézed. Én örülök neki, hogy legalább egy út létezik.

Arról gondolkodtunk ma, hogy akkor is Érted történt az Édenből való kiűzetés, ha nem érted még. Isten még a szigorával is minket véd. Előbb mindig figyelmeztet minket, majd ha nem aszerint cselekszünk, egy idő után tényleg jön a szigora, mint Ádám és Éva esetében is. De valóban még a szigorúságával is nekünk segít. Isten szigora sosem öncélú. Teérted nem engedte meg, hogy az Édenben élhessünk, hiszen akkor a rossz vált volna már a legelejétől fogva örökké tartóvá. Így, hogy az Édenen kívül élünk, elérhetővé vált számunkra az élet fája Jézus keresztül. Mondd, akarod a gyümölcsét? Akarsz bűnök és a következményeik nélkül élni? Ha igen, akkor ez már elérhetővé vált a számodra. Jézus mindent megtett érte. Az a kérdés, hogy Te akarod-e? Ámen.