Kis dolgok nagy nézőpontja

Igehirdetés Nagyalásonyban és Dabronyban, böjt 3. vasárnapján, 2016. február 28-án.

Alapige:
Ef 5,1-9

       Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei, és éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk „áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként.”
      Ellenben paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó; se szemérmetlenség, se ostoba beszéd vagy kétértelműség: ami nem illik, hanem inkább a hálaadás. Hiszen jól tudjátok, hogy egyetlen paráznának, tisztátalannak vagy nyerészkedőnek, azaz bálványimádónak sincs öröksége a Krisztus és az Isten országában. Senki meg ne tévesszen titeket üres beszédével, hiszen éppen ezekért sújtja Isten haragja az engedetlenség fiait. Ne vegyetek tehát részt ezekben. Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség.

Oculi vasárnapja van. A szó a 25. zsoltárból van latinul: „Szemem állandóan az Úrra néz.” És hogy hova néz a szemem? Az Isten Bárányára, aki hordozza a világ bűnét. A mi fókuszunkba a következő címen keresztül vonulnak be ezek a gondolatok: kis dolgok nagy nézőpontja.

A héten két napot Pannonhalmán tölthettem a bencés monostorban. Ökumenikus lelkigyakorlatot hirdettek – első alkalommal –, és reformátusok, katolikusok, evangélikusok voltunk együtt. Bár mi a helyben működő bencés gimnázium épületében laktunk (egy másik épületszárnyban), mégis valamelyest megtapasztalhattuk az ott élő szerzetesek életét. Mehettünk velük például reggel hat órára napkezdő imaórára a bazilikába, és az ősi falak között felcsendült a gregorián ének a szerzetesek ajkáról.

A mai igehirdetés címe – kis dolgok nagy nézőpontja – előbb született meg, mint ott lettem volna. Közben azonban végig ezeket a szavakat forgattam magamban. Igen, ők is álmosak még reggel hatkor. Egy-egy ásítás is látszik köztük. Igen, van az úgy, hogy nem akaródzik

Nem törvények, hanem következmények

Igehirdetés Nagyalásonyban és Dabronyban, böjt 2. vasárnapján, 2016. február 21-én.

Alapige:
1Thessz 4,1-8

         Egyébként pedig, testvéreim, kérünk titeket, és intünk az Úr Jézus nevében, hogy amint tőlünk tanultátok, hogyan kell Istennek tetsző módon élnetek - s amint éltek is -, ebben jussatok még előbbre. Hiszen tudjátok: milyen rendelkezéseket adtunk nektek az Úr Jézus nevében. Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól, hogy mindenki szentségben és tisztaságban tudjon élni feleségével, nem a kívánság szenvedélyével, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent; és hogy senki túlkapásra ne vetemedjék, és ne csalja meg testvérét semmiféle ügyben. Mert bosszút áll az Úr mindezekért, ahogyan már előbb megmondtuk nektek, és bizonyságot is tettünk róla. Mert nem tisztátalanságra hívott el minket az Isten, hanem megszentelődésre. Aki tehát ezt megveti, az nem embert vet meg, hanem az Istent, aki Szentlelkét is reátok árasztja.

A kép forrása itt található

Böjti időben járunk. Böjti szelekkel, az évszakhoz képest meglepően sok esővel és az igazi tavasz várásával. Mindeközben Isten meghívott bennünket arra a böjti útra is, hogy több elcsendesedéssel és tudatossággal készüljünk húsvét ünnepére.

Mára egy meglepő igét jelölt ki egyházunk ehhez. Meglepő a témája miatt, és meglepő amiatt, hogy ez mennyire sok mindent tud megmutatni nekünk. A központi gondolat ez lesz számunkra: „Nem törvények, hanem következmények.” Nézzük hát!

Amikor segítségre van szükségünk

Igehirdetés Nagyalásonyban és Dabronyban, böjt 1. vasárnapján, 2016. február 14-én

Alapige:
Zsid 4,14-16

         Mivel tehát nagy főpapunk van, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Isten Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. ¹⁵Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt. ¹⁶Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.

A kép forrása itt található

Elkezdődött nagyböjt időszaka. Az egyházi év szerint tekintetünkkel már teljes egészében a Golgota hegye és a nyitott sziklasír felé fordulunk. Böjt első vasárnapján a fókuszban mindig Jézus, mint a sátán legyőzője áll. Mi ezt – központi gondolatként – így fogalmazzuk meg: amikor segítségre van szükségünk.

Ma különösen nehezen érthető igénk van. Nem önmagában nehéz, hanem a zsidó teológia mélysége miatt. A felolvasott (olvasott) alapige ugyanis egy ismeretlen szerző műve, aki a zsidókhoz szólt. Pál apostol levelei többnyire hellén vagy római szellemiségűeknek szóltak, így azok gondolatmenete és szimbólumai egészen másfélék. A zsidókhoz írt levél viszont hihetetlen mélységben és jártasságban a zsidó teológiában gyökerezik. Olyasmi így számunkra, mintha minden szónál szótárat kellene fognunk, hogy megértsük, miről van szó. Az értő fülnek azonban fantasztikusan szólal meg az ige.

Mi emiatt a központi gondolatra fókuszálunk csak, és nem akarunk mindent megérteni. (Ebben az esetben ugyanis még kevesebb maradna meg számunkra.) Ez az elhangzott gondolat az alapigénk utolsó szavaiból áll: „amikor segítségre van szükségünk”.

A segítség szó rögtön meglepően sok mindent árul el. Ez azonban éppenséggel nem a zsidó teológiából, sokkal inkább a hajósok szókincséből ered. A „segítség” szó helyén álló kifejezés ugyanis egy tengerészeti szakszó. Azt a műveletet jelöli, amikor

Ez nem az a bölcsesség!

Igehirdetés Nemesszalókon és Nyárádon, ötvened vasárnapján, 2016. február 7-én.

Alapige:
Péld 9,10

A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.

A kép forrása itt található

Két nap múlva húshagyó kedd lesz, majd hamvazószerdával elkezdődik nagyböjt időszaka. A mai ötvened vasárnap így böjt kapuja. Rákészülés, tudatosítás és lendület az induláshoz: a böjti elcsendesedésen keresztül nagyhét eseményeihez, végül a nyitott sziklasírhoz. Igénk ebbe a gondolatmenetbe simul bele a következő címmel: Ez nem az a bölcsesség! Hogy mit is jelent ez, az útközben kiderül.

Igénk a Példabeszédek könyvéből szólalt meg. A hagyomány szerint ez Salamon király könyve, aki tudásának egy részét ebben gyűjtötte össze. Műfajilag is úgy hívjuk, hogy bölcsességirodalom. Ide tartozik például a Zsoltárok könyve, a Prédikátor könyve vagy az Énekek éneke.

Jellemző erre a könyvre (és a Prédikátor könyvére is), hogy nagy része olyan, mintha aforizmák gyűjteménye lenne. Többnyire nem hasonlít a többi bibliai könyvhöz, ahol egymással összefüggő szövegek láthatóak, olvashatóak. Inkább olyan, mint amikor egy könyvben egymás után szerepelnek mondások, minden magyarázat nélkül. Igénk is ilyen. Egyetlen mondat: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek a megismerése ad értelmet.”

A bölcsesség – a mi szempontunkból – kétféle lehet.