Virágvasárnap - Isten nézőpontjából

A kép forrása itt található

Reggeli áhítat a Kossuth iskola gimnazistáinak Mt 21,1-11 alapján, 2019. március 25-én.

A múlt heti bevezető után elkezdjük végiggondolni a nagyheti eseményeket. Mivel mi nagycsütörtöktől iskolai szüneten leszünk, az addig hátralévő hétfői áhítatokon gondoljuk végig a nagyheti eseményeket. Mindegyik kiemelkedő napot egy-egy valaki nézőpontjából szemléljük. Ma virágvasárnapot gondoljuk végig, majd a jövő héten nagycsütörtököt, utána pedig nagypénteket és húsvét vasárnapot, más-más valaki nézőpontjából.

Először néhány információ következzen! Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnapot jelenti. A böjti időszak hatodik vasárnapját. A magyar név nem árul el nekünk olyan sok információt, mint azok a nyelvek, amik a latin „palmarum” nevet viszik tovább, ami pálmavasárnapot jelent. A pálmaágak szerepét az előbb az igehirdetési igében hallottátok, és újra előkerül még. Ezt a napot most Isten nézőpontjából gondoljuk végig.

Jézus hosszú ideje Jeruzsálem, a főváros felé tart tanítványaival. Oda akarnak érni a zsidó húsvét előtt. Virágvasárnap látják meg végre

Majd megérted, ha eljön az ideje!

A kép forrása itt található

Reggeli áhítat a Kossuth iskolában a 2019. március 18-i alkalmon, Lk 18,31b alapján.

Folytatjuk tovább a böjti utat. A tanév vezérfonalául szolgálató Tüzed Uram, Jézus énekből pedig újabb szövegrészletet veszünk górcső alá: az „igazi helyén” kifejezést.

Ha majd saját mosógépetek és hűtőtök lesz, figyeljetek oda az apró kis eszközökre, amiket adnak hozzájuk! Néhány közülük ugyanis feleslegesnek látszik. Például a hűtőkhöz sokszor adnak egy kis műanyag valamit. Az elején még csőnek indul, aztán egy pici keskeny csík lesz belőle. Amíg nem tudod mi ez, értetlenül szemléled. Talán ki is dobod a kukába. Az első leolvasztásnál azonban rájössz majd, hogy ezt a hűtő aljába bele lehet illeszteni. Egy helyre össze fogja gyűjteni a jégből keletkező vizet, és belevezeti egy alacsony tálba. Az igazi helyén kiderül, hogy miért is adták hozzá.

Még óvatosabbnak kell lenni a mosógépnél. Amikor megérkezik majd Hozzád életed első, vadonatúj mosógépe, nagyméretű csavarokat fognak kivenni a hátuljából. (Ezek műanyag részeket is tartalmaznak.) Ha szerencséd van, lesz körülötted egy hozzáértő (vagy emlékszel az én szavaimra), aki szól, hogy tartsd meg őket. Amikor ugyanis szállítani kell a mosógépet, akkor ezek a visszahelyezett csavarok rögzítik a dobot. Így nem fog útközben mozogni, és nem romlik el a gép.

Vannak tehát dolgok, amiket nem értünk. Az igazi helyén azonban megtaláljuk az elménkben a kirakós darabjait, és összeáll a kép. Így szoktuk mondani és hallani: Majd megérted, ha eljön az ideje!

A mai alapigénkben is ez történik. Jézus és a tanítványok együtt vannak. Szépen zajlik minden a megszokott mederben. Jönnek-mennek Izráel országában. Jézus pedig tanít és gyógyít. A tanítványok meg tanulnak. Aztán egyszer csak elhangzik a nekünk alapigeként szolgáló mondat: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak.” A tanítványok pedig úgy állnak ott, mint Te állnál a hűtőhöz adott műanyag valamivel és a mosógépből kivett csavarokkal a kezedben, információ nélkül. Nem értették a helyzetet. Pillanatnyi zavar támadt bennük, aztán átugrották ezt az elméjükben, és folytatták tovább ott, ahol gondolatban előtte jártak.

Jézus nem próbálta megértetni velük a helyzetet. Viszont csendben is maradhatott volna. Mégsem tette. Ő ugyanis pontosan tudta, hogy nem a jelenért, hanem a jövőért hangzik el ez a mondat. Majd ha eljön az ideje, eszükbe jut a tanítványoknak, hogy mi mindent mondott nekik. Az igazi helyén megtalálja majd az elméjük a szükséges információt, és összeáll számukra a kép.

Haladnak Jeruzsálem felé. A zsidó húsvét ünnepére oda akarnak érni. Mivel a kor szokásai szerint gyalog mennek, hosszú ideig tart az út. A tizenkét tanítvány számára megszokott módon zajlik. Jézus tanítja és gyógyítja azokat, akikkel találkoznak. A tizenkettő pedig a komfortzónáján belül mozoghat. Kivéve három esetet. Útközben ugyanis összesen háromszor beszél arról Jézus, hogy az Emberfia – vagyis ő – bűnösök kezébe adatik. Megölik, de a harmadik napon feltámad majd.

A tanítványok egyik alkalommal sem értik, hogy miről beszél Jézus. Ők koronázni készülnek. Jézusnak ugyanis akkora ismertsége lett az országban, hogy minden esélyük megvan arra, hogy ezen a húsvéton a fővárosban őt ültetik majd a trónra. Aranykoronával a fején. Majd később, a feltámadása után találják csak meg a részletek az igazi helyüket az elméjükben. Csak amikor eljön az ideje, akkor értik majd meg, hogy Jézus pontosan tudta, hogy nem arany-, hanem töviskorona kerül a fejére.

Jézus az Isten Fia. Ő maga is Isten. Ezért mindent tud előre. Tudja, hogy hogyan mi és hogyan fog történni. Tudja, hogy meg fog halni. Sőt! Önként egyezik bele abba, hogy mindezt megtehetik vele. Hogy miért? Egy helyen a búzamagról beszél. Azt mondja, hogy ha nem esik a földbe és nem hal meg, akkor egymaga marad. De ha meghal, sokszoros termést hoz. A természetben valóban így működik. A vetőmagból úgy lesz önmagához képest hatalmas növény, hogy meghal, vagyis önmagát feladja. Így éri el a célját.

Jézus is ezért indul önként Jeruzsálembe, hogy meghaljon ott. Máskülönben nem tudná elérni azt, hogy a világon kivétel nélkül mindenkinek segíthessen. Neked is. Valószínű, hogy nem érted még a ezeket a szavakat. De nem baj. Ez is olyan csak, mint a mosógéphez és a hűtőhöz adott fura alkatrészek. Az igazi helyén majd megérted! Vagy mint a vetőmag. Ha eljön az ideje, akkor a picike mag termést hoz Benned.

A húsvéti utat járjuk be Jézussal ezekben a hetekben. Húsvét klasszikusan az az ünnep, amit a nem gyakorló keresztyéneken kívül más nem tud hova tenni magában. Ez azonban teljesen természetes. Hiszen aki nem élhette át még húsvét csodáját, annak nem is jelenthet különösebben sokat. Mi azonban, akiknek húsvét a legnagyobb ünnep, folytatjuk tovább azt, amit Jézus elkezdett. Beszélünk erről a csodáról akkor is, ha sokan még nem értik azt. Így hintjük el előre a vetőmagot. Az ott pihen évekig, talán évtizedekig a lelketekben és elmétekben. Aztán egyszer majd, ha megkapjátok a hit ajándékát, lesz már minek az igazi helyére kerülnie. Majd megértitek húsvét csodáját, ha eljön az ideje. Ámen.

Van, amikor igenis kellenek szavak!

A kép forrása itt található

Reggeli áhítat a Kossuth iskolában a 2019. március 11-i alkalmon, Mt 6,6 alapján.

Melyik a legfontosabb szó számodra? Melyik hordozza a legkülönlegesebb értéket számodra? Ne gondolkozz túl sokat, inkább zsigerből válaszolj! (Várok néhány másodpercet.)

Miután megfürdött a lelked ebben a szóban, most nehezet kérek Tőled. Pontosabban fájdalmasat. Képzeld el, hogy soha többet nem hallhatnád ezt a szót! Amikor egy élethelyzetben szükséged lenne arra, hogy kimondja Neked a másik, ő nem tenné meg. Vagy Te lennél képtelen kimondani.

Most könnyebbet kérek. Idézz fel olyan helyzetet, amikor beszélgettél valakivel és nem találtad a megfelelő szót! A másik azonban ráérzett és eltalálta, hogy mi volt Benned. Valószínűleg észrevetted ekkor, hogy amint meglett a megfelelő szó, segített a helyzetet is jobban megérteni. Mert van, amikor azt érezzük, hogy nem lehet bármelyik hasonló szót használni egy helyzetben, hanem csakis egyetlen fejezi ki jól a lényeget.

Mind a két eset azt mutatja meg nekünk, hogy van, amikor igenis kellenek szavak! Ezzel a gondolattal zárjuk majd le az imádságról való gondolkodásunkat a mai napon. Az első alkalmak egyikén,

Lassíts!

A kép forrása itt található

Reggeli áhítat a Kossuth iskolában a 2019. március 4-i alkalmon, Mt 6,6 alapján.

Ismered az Eragon-könyveket? Egy filmre is emlékezhetsz ezzel a címmel, de azt egy rész után leállították, mert nem sikerült jól elkészíteni. A könyveket azonban igen. Az egész világot meglepte, hogy a négy könyv szerzője még kamaszként jelentette meg az elő részeket. És bár fantasyról van szó, gyönyörű nyelvezete és világa van az egésznek.

Fantasy, aminek a szerzője A gyűrűk urán nőtt fel. Lehet, hogy a többeteknek A gyűrűk ura nem mond már semmit, bár a hozzá tartozó (A) hobbit filmek talán igen, mivel ezek később jelentek meg. Ennek a legnyűgöző világát vette alapul az Eragon-könyvek szerzője, Chrostopher Paolini. Ő azonban egy egészen eredeti történetet alkotott belőle.

A Középföldén élő Eragon egy hétköznapi fiú egészen addig, amíg egyszer talál egy sárkánytojást. A sárkány kikel neki, ő pedig sárkánylovas lesz. (Oké, elismerem, ez meg a Trónok harcára emlékeztet…) És most jön a lényeg, amiért elétek hoztam ezt! Eragon megtudja, hogy a sárkánylovasok az elméjükben – minden külső szó nélkül – tudnak beszélni a sárkányaikkal. Ez is lehetne az imádság felé mutató rész, ezt is elismerem. Mi azonban ennél is tovább megyünk. Eragonnak csendben kell figyelnie a körülötte lévő világot. Így tudja kifejleszteni magában a sárkányával, Saphirával való kapcsolatot. Egy fenséges részben az író elénk tárja, hogy az addig jobbára mozdulatlannak tűnő világ hogyan nyílik ki előtte. Rájön, hogy ha lassít, és igazán figyel, akkor a természetben állandóan sok minden történik. Lassíts! Ezt tanulja meg. Mert aki lassít, az sokkal több mindent élhet át, mint aki végigrohan mindenen.

Lassíts! Ezzel az üzenettel folytatjuk tovább az imádság világát.

Tudod mi a randi IGAZI lényege?

A kép forrása itt található

Reggeli áhítat a Kossuth iskolában a 2019. február 25-i alkalmon, Mt 6,6 alapján.

Tudod mi a randi igazi lényege? Nos, egészen biztosan nem az, hogy együtt fogtok-e majd járni. Bár sokan erre szavaznának. És nem is más, izgalmas dolgok, amire többen szavaznátok… A mai igehirdetés során kiderül majd, hogy ezek helyett mi az igazi lényege. Tudom, hogy meglepő ez egy igehirdetésben, de mi még meg sem állunk itt! A randi az imádság témájához segít majd hozzá minket ma.

Az előző alkalommal kezdtük el az imádság témáját. Arra kérlek Benneteket, hogy próbáljatok meg mindent félretenni, amit eddig az imádságról gondoltatok! Engedjétek, hogy valami egészen új módon építsem fel Nektek! Sokkal többről szól ugyanis az imádság, mint amit bármelyikünk fel tud fogni róla. Ne csak 1%-ot kérjetek a megismeréséből, ha a 100% felé is közeledhettek! A múlt alkalommal leraktuk az újszerű kép alapkövét a belső szoba képével. Arról beszéltünk, hogy az imádság a lelki belső szobánkban történik, ahol nem kell álarcot öltenünk, és szerepet játszanunk. Ott önmagunk lehetünk.

Ez a randinál is nagy kérdés. Nagy a kísértés, hogy szebbnek, jobbnak és okosabbnak látszódjunk, mint amilyenek vagyunk. Nagy a kísértés, hogy amikor randizunk, akkor felvegyünk egy álarcot, hogy ne azt lássa a másik, amilyenek tényleg vagyunk. Helyette valami kívánatosat szeretnénk kreálni.

Képzeld el, hogy

Váltás valóság és valóság között

A kép forrása itt található

Reggeli áhítat a Kossuth iskolában a 2019. február 4-i alkalmon, Mt 6,6 alapján.

Szeretik megörökíteni a filmek a különbséget aközött, amikor valaki színészként, énekesként vagy táncosként a színpadon áll, és aközött, amikor civilben hazamegy utána. Van, amikor azt is megmutatják, hogy hogyan mossa le arcáról a festéket, és fokról fokra hogyan veszi vissza magára a saját életét. A színpadon hiteles a szerepben. Ha azonban testén és lelkén rajta hagyná ezt, a civil életében már hiteltelen lenne. Erről gondolkodunk ma: váltás valóság és valóság között.

A legtöbbünk nem ilyen színpadi életet él, de mindannyiunknak vannak álarcaink, amiket felöltünk. Érezzük, mikor kell összerendezni az arcizmainkat, hogy az elvárt szerepben helyt tudjunk állni. De vannak olyan álarcok, amiket nem vettünk le időben. Nem tudatosítottuk róluk, hogy csak ideig-óráig kell viselnünk őket, és rákérgesedtek az arcunkra. Már nem tudjuk, kik is vagyunk valójában. Csak azt, hogy szerepet játszunk.

Az sem jó azonban, ha valaki soha nem uralkodik magán. Sokszor kérdezték tőlem, hogy a gyász miért sokkos állapottal kezdődik, amikor úgy viselkedünk, mint egy gép.