Isteni GDPR (adatvédelem)

A kép forrása itt található

Igehirdetés Jn 8,1-11 alapján

GDPR, vagyis az Európai Unió adatvédelmi rendelete. Az, ami a cégek, egyesületek, alapítványok és minden más szervezet életét megbolygatja mostanában. Köztük a gyülekezetekét is. Sőt! Minden emberét, mivel ezernyi helyen kell nyilatkoznunk arról, hogy kezelhetik-e az adatainkat. Az emailt használók postafiókját például naponta töltik fel ilyen tájékoztatásokkal. A cél az, hogy védjék az adatainkat. Ezt a Zuckerberg-féle facebook-botrány tökéletesen bemutatta az elmúlt hónapokban. Mindenki tudja, hogy komolyan foglalkozni kell az adatvédelemmel, csak szinte mindenki szkeptikus a megvalósítást illetően, hogy tényleg beválik-e majd a rendszer…

Mi azonban nem ezt fogjuk elemezni, hanem összegyúrjuk majd az igével, Jézus és a házasságtörő asszony történetével. A központi gondolat ez lesz: isteni GDPR (adatvédelem).

Jézus egy zsidó ünnepre érkezett Jeruzsálembe. Mivel sokan felfigyeltek már rá, tömegek várják azt, hogy a templomban tanítson. (Ez minden bizonnyal nem a templom belsejét jelenti, hanem a több udvarral rendelkező komplexum egy részét, hiszen később azt olvassuk, hogy ujjával ír a porba.) Az írástudókkal és a farizeusokkal – a zsidók vallási vezetőivel és tudósaival – továbbra is megy a macska-egér harc. Ők hol finomabban, hol durvábban mennek neki Jézusnak, aki pedig különféle reakciókat ad nekik. (Mivel mindig az adott szituációra reagál.)

Jelen esetben, amíg Jézus már a templomban van, néhány ügybuzgó hogy, hogysem, belecsöppen egy tettenérésbe, amikor egy házas asszony nem a férjével szeretkezik. Mivel a mózesi törvények szerint ezért halálbüntetés jár, a nőt azonnal Jézus elé viszik. Csakhogy kissé részrehajlóan értelmezik ezek az ügybuzgó emberek a törvényt… Az ugyanis azt mondja ki, hogy ilyenkor mindkét félre halálbüntetés vár. És bár egyértelműen tettenérés történt, a férfit mégis futni hagyják. Nem ők számítanak ugyanis a Jézussal kötekedőknek, hanem az, hogy valamivel megfoghassák Jézust. A nő pedig egyfelől hatásosabb eszköz, másfelől minden bizonnyal van némi szolidaritás a férfiak részéről a házasságtörő férfi felé…

Odarángatják hát ezt az asszonyt a templomba, és a hatalmas közösség előtt közlik a bűnét. Aztán Jézusnak szegezik a kérdést, hogy mivel a mózesi törvény szerint halálra kell ítélni , vajon ő mit mond? Ügyes húzás… Ha Jézus egyetért velük, és halálbüntetést mond ki, azzal hiteltelenné válik minden előző tanítása is. Ha pedig a szabadságáért kardoskodik, azzal ellent mond a törvényeknek, és ő állítható törvényszék elé. Jézus ekkor lehajol, és ujjával ír a porba. Nem tudjuk, hogy mit. Feszült csend következik. Jézus nem szólal meg. Ekkor tovább faggatják a vérszagra gyűlő éji vadak.

Ekkor Jézus feláll, és az egész tömeghez fordulva azt mondja, hogy aki soha nem követett el semmilyen bűnt, az megfoghatja az első követ, és elkezdheti a halálra kövezést. Minden bizonnyal olyan csend lett, mint az elmúlt 9 és fél hónapban az iskolákban, amikor a tanárok a naplót lapozgatták, hogy ki feleljen. Kínos csend. És a templomudvar, ami zsúfolásig tele volt, csendben kiürül. Eszerint mindenki belátta, hogy bűnös. Jézus azonban nem ezt nézi, hanem tovább ír a porba. Végül ő és az asszony marad ott. Azok, akiket egymás ellen akartak kijátszani, és megöletni.

Jézus így szól az asszonyhoz: „Senki nem ítél el téged?” Ő így felel: „Senki, Uram.” Jézus aztán ezt mondja neki: „Én sem ítéllek el téged, menj el, és mostantól fogva többé ne vétkezz!”

És ott áll az asszony az üres térben, nézve a Mester szemébe. Kívül merev mozdulatlanság, belül őrjítően örvénylő érzelmek. Eddig nem tudtuk, hogy az asszony saját akaratából feküdt-e le azzal a férfival, és lett házasságtörő, vagy kényszerítve volt-e. Jézus szavai azonban arra engednek következtetni, hogy a saját akarata volt. Valószínűleg egy rossz házasságból sodródott a férfi karjai közé. A kínlódásból érkezve először a gyönyört tapasztalta meg. Aztán tetten érték, kirángatták (valószínűleg hiányos öltözetben), nyilvánosan meghurcolták, és tudta: percek vagy órák kérdése csak, hogy mikor hal meg.

Ekkor ez a Jézus nevű tanító valami egészen meglepőt mond, miután csendben kiürül a tér. A Mester tekintetében és szavaiban azonban ott van mindennek a tudása. Ismeri az ő életét. Tudja a bűneit, tudja életének történetét. Tudja, mi mindent kellett elszenvednie, milyen lelki nyomorai vannak. Tudja, hogy mi sodorta más férfi karjaiba. És tényleg tudja azt is, amit ő követett el mások ellen. Még sincs ítélet a szemében. Helyette megértés, szeretet és a ki nem mondottakra is vonatkozó bocsánat. Nem szépít neki semmit sem Jézus, és mégis teljes mértékben el tudja őt fogadni.

Ahogyan meghallja az utolsó szavakat, miszerint szabadon távozhat, és többé ne vétkezzen, sok minden indul el benne. Mégsem hal meg. Elkezdheti rendbe hozni az életét. Tetteinek következményeivel azonban szembe kell néznie. Azonban már el tud kezdeni hinni magában, mivel ettől az áldott embertől nem fenyegetés a „Többé ne vétkezz!”, hanem ígéretnek hangzik: „Képes vagy arra, hogy másként élj!”

Isteni GDPR. Isteni adatvédelem. Ha valaki, hát Isten mindent tud! Minden adat a rendelkezésére áll rólunk. Nálunk, embereknél, muszáj szabályozni azt, hogy ki mit tehet meg ezekkel és mit nem. A házasságtörő asszony története azonban ékes példája annak, hogy Isten soha nem él vissza azzal, hogy ő korlátlanul tud mindent.

A hittanosoknak szoktam azt a példát mondani, hogy ha tesiórán konkrétan felrúgja egy gyerek a társát, akkor mi csak a kegyetlenséget látjuk belőle, méghozzá joggal. Isten azonban tudja azt is, hogy mi van mögötte. Például előző nap tudta meg, hogy elválnak a szülei, és ő kivel marad, és hány száz kilométerre viszik el innen. Vagy megint látta, ahogyan az egyik szülője a másikat bántalmazza, és neki kell villámhárítóként közbelépnie. Ahogyan az asszonyt sem mentette fel Jézus a tette alól, ennél a képzeletbeli gyereknél sem tagadható le az, hogy őt terheli az, hogy szándékosan felrúgta a társát. Jézus azonban minden mögöttes adatot is ismer. Ismeri a múlt sebeit, bántásait, nyomorát és ok-okozati összefüggését.

Istennél éppen ezért nincsenek fiókban heverő, elfelejtett információk. Ő mindegyiket felhasználja, és szem előtt tartja. Nem azért, hogy ártson nekünk, hanem azért, hogy a megmentésünket és a gyógyulásunkat segítse elő. Mindannyiunknak elkészítette a szabadítás útját. Azt a fordulópontot, amit a házasságtörő asszony átélt. Mindannyiunknak vannak bűneink, és a bűneink mögött rejtőző okok, amik megnyomorítottak bennünket. Jézus ezek alól a terhek alól akar bennünket megmenteni. Nem eltusolással, hanem felismeréssel és feloldással. Ezt hívjuk örömhírnek, vagyis evangéliumnak.

Isteni GDPR. Isteni adatvédelem. Ezt a gondolatot jártuk ma körbe. Bár a házasság és a hűtlenség kérdése is ott volt a történetben, mi most nem ezekre, hanem a tényleges fókuszra figyeltünk: arra, hogy hogyan viszonyul Jézus a mi bűneinkhez. Mindegyikről tud, de soha nem él vissza velük. És folyamatosan azért dolgozik, hogy megbocsáthasson nekünk, sőt, mi is megbocsáthassunk magunknak! Lehet máshogy élni! Az Isten szándéka, hogy ne roppanjunk bele a saját életünkbe. Ámen.