Az igazság 3 oldala (a sok közül)

A kép forrása itt található

Igehirdetés a miskolci egyházi általános iskolák találkozóján az ökumenikus imahéten, 2019. január 21-én, 5Móz 16,20a alapján.

Tegnap különleges időszak kezdődött el. Világszerte találkoznak a különböző keresztyén egyházak, és közös, úgynevezett imahetet tartanak. Minden évben más ország állítja össze ennek a programját. Idén Indonézia a soros. Ők választották a nyolc napos sorozat fő témájának azt a néhány szót, amit az előbb is hallottunk: „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj…”

Amikor én is ezt választottam a mai igehirdetésem alapjának, még nem tudtam, mire vállalkozok. Most már tudom… Elképzelhetetlenül nagy téma ez! És így vagy úgy, mindannyiunknak fontos. Bármennyit lehetne beszélni róla, de mi három módon tesszük csak meg. Higgyétek el, gondolatindítónak bőven elég lesz! A fő témánk tehát így szól: az igazság 3 oldala (a sok közül).

Az első oldal – mintha egy tárgyat néznél a kezedben – a saját részünk. A saját oldalunk. Erről szól ugyanis az ige, amit hallottunk. Elmondom hát Nektek azt a környezetet, amiből kiemelték ezeket a szavakat.

Mielőtt Izráel népe bemehetett volna a megígért, új országba, Isten előbb átbeszélte velük mindazt, ami utána következett. Most éppen az van soron, hogy válasszanak maguknak bírókat. Ők fognak ugyebár dönteni akkor, amikor két vagy több ember nem tud megegyezni valamiben. Aztán részletesen is elmagyarázta, hogy mit jelent az, hogy a bíróknak igazságosan kell ítélniük.

Mi nem vagyunk bírók. De mégis sok döntést hozunk minden nap. Az igazság első oldala ebben szól hozzánk. Mi őszinték vagyunk-e, amikor döntenünk kell igazság és hazugság között? Megmondom-e például, hogy nem készítettem el a házifeladatomat, vagy kitalálok egy mesét, hogy miért maradt otthon a füzetem? Vagy megmondom-e, hogy én tettem rosszat, vagy lapítok, hátha megúszom? És sorolhatnánk tovább napestig a helyzeteket. Csupa olyat, amibe Ti iskolásként kerülhettek. Csupa olyat, ahol Ti döntötök igazság és hazugság között. Naponta akár százszor vagy ezerszer.

Huh, nem bántam volna, ha valami vidámabb témánk van mára… De ne aggódjatok, az igazi boldogság felé tartunk! Oda, amikor nem hazugság a mosolyunk, hanem őszinte. Nézzük hát tovább!

Az igazság első oldala a mi oldalunk volt. Az, amikor a mi kezünkben van az, hogy igazat vagy hazugságot mondunk. A másik oldala a mások oldala. No, nem a Trónok harcában lévő másoké… Inkább a többi emberé és más helyzeteké. Vagyis felhívja a figyelmedet arra, hogy ahogyan Te döntesz naponta akár ezerszer, hogy csak az igazságot mondod-e, ugyanúgy mások is döntenek. Te pedig ki vagy téve ennek. Ha tetszik, ha nem. Ha például a másik nem ismeri el azt, hogy ő kötött beléd a folyosón, Te pedig csak megvédted magadat, ártatlanként is Te kerülsz bajba. Nagyon nehéz ez. Mi felnőttek is mindig tanuljuk azt, hogy függünk mások igazság- vagy hazugság-mondásától. Ugyan úgy, ahogyan a Tiédtől is függ nagyon sok ember.

De a mások oldala azt is jelenti, hogy nem minden sorolható be az igazság és hazugság témájába. Ne próbálj mindent ezen a szemüvegen keresztül nézni! A banánt ugyebár nem keresnéd a túrórudi mellett a boltban? Mert az egyik a gyümölcsök csoportjába tartozik, a másik meg a hűtött tejtermékek csoportjába. Ugyan így az igazság is egy csoport, amibe nem tartozik bele minden. Például amikor azt mondod, hogy „Ez nem igazság, hogy ma iskolába kell mennem!” Gondolhatod persze ezt, csak attól a kettő kérdés más-más csoportba tartozik. Ne feledd, olyan, mintha a banánt a túrórudi mellett keresnéd a boltban!

Az igazság első oldala tehát a mi oldalunk volt. A második oldala pedig a mások oldala. A sok közül pedig a harmadik, utolsó oldal az én személyes kedvencem. Az ínyencség. Ha már az őszinteségnél tartunk: az én túrórudim, amiből az étcsokis óriáspöttyös a legfinomabb… Dobpergés tehát! Jön a legjobb oldal! Isten oldala. Jó, jó! Mondhatjátok, hogy persze, mivel Jucus néni lelkész, ezért persze, hogy ez a kedvenc oldala. Ezzel legyinthettek, és be is csukhatjátok a fületeket.

Akik azonban nyitva hagytátok, azoknak elárulom a valódi okot. Nagyon sokat köszönhetek ugyanis Istennek. Sokszor nem voltam életem során őszinte. Sokszor nem az igazságot mondtam. És ezt el merem mondani Nektek, mivel tudom, hogy ezzel Ti is mind így vagytok. Most képzeljétek el, hogy mi lett volna velünk, hogyha minden hazugságunk kiderült volna! Képzeljétek el, hogy mennyi szörnyűség történt volna akkor, hogyha mindennek következményét el kellett volna hordoznunk! És akkor még nem beszéltünk büntetésről, csak a saját hazugságainkból eredő dolgokról…

Azért Isten oldala a kedvencem, mert ő megbocsát nekünk, hogyha őszintén kérjük őt. Sőt! A következmények közül nagyon sok mindent eltöröl! Ő ugyanis máshogyan gondolkodik az igazságról. Nem tudom, hogy hogyan, csak ennyit, hogy máshogyan. Ha ugyanis igazságos lenne, akkor minden egyes bűnünk után ránk szakadna minden rossz, amit okozunk.

Ő szerető Istenként mutatkozik be inkább nekünk. Szeret Téged is és engem is, ezért vállalta az igazságtalanságot. Hiszen Jézus tökéletes volt. Ő soha nem követett el semmi rosszat! Mégis ő halt meg. És hogy miért? Azért, hogy Neked és nekem meg lehessen bocsátani. Hát igazságos ez, hogy a tökéletes Jézus halt meg azért, mert én követek el hazugságot és más bűnöket? Nem, nem igazságos.

Ezért Isten oldala szintén másmilyen, mint a mi emberi oldalunk. Ne akard megérteni! Inkább megérezni akard! Megélni, hogy milyen az, hogy ő szerető és megbocsátó Isten! Képzeld, ebből fakad az igazi öröm! Így leszel igazán boldog és mosolygós, hogyha megismered Jézust!

Ez volt hát az igazság három oldala, a sok közül persze. Mert lehet még tovább folytatni a témát. (Például azzal, hogy vannak, akik rosszat akarnak Neked, és az igazságot használják fel ellened. Van tehát az a helyzet, amikor a válaszod nem az igazság, hanem a biztonságod csoportjába tartozik. Mint a banán és a túrórudi esetében.) De mi itt megállunk. Azt hiszem így is épp elég gondolkodni valót kaptatok a három oldalról. A mi emberi oldalunkról, amikor naponta többszázszor mi döntünk igazság vagy hazugság mellett. Mások oldaláról, hiszen egyház igazmondásától vagy hazugságától függünk. És Isten oldaláról, aki éppen azért nem igazságos velünk szemben, mert akkor mi nagyon rosszul járnánk. Nekünk inkább szerető Istenünk van, aki Jézust adta értünk. És őérte megbocsát nekünk. Megbocsát Neked.

Ezekkel a gondolatokkal madzagolja a szívükre az imahét szavait: „Az igazságra és csakis az igazságra törekedj…”. Ámen.