Egyelőre csak tudd, hogy létezik!

A kép forrása itt található

Reggeli áhítat a Kossuth iskolában a 2019. január 28-i alkalmon, Jel 3,8b alapján.

Hétfő. Reggel. Iskola. Három szó, ami külön-külön is fájhat, nem hogy együtt… A többségetek nem akar itt lenni. Bár ha kedd utolsó órának vagy szerda délnek hívjuk akkor sem… Mert máshol akartok lenni. A rövidtáv diktálja ezt Benneteket. Mert rövidtávon jobb lenne még aludni, majd bármi más izgalmasabb dolgot csinálni. Megértem, hogy csak eddig tudtok ellátni. Azonban létezik hosszabb táv is. Az, hogy be kell gyűjtenetek a tudást későbbre. Ha például kiírják, hogy az addig 300.000 forintos iPhone akciósan 500.000 forintba kerül, ne dőlj majd be neki. És akkor még nagyobb összefüggésekről nem is beszéltünk… Legyen minél több információd, amihez később hozzáköthetsz újakat, és elhelyezheted a saját világodban. No és hogy ne járjatok úgy mint én, aki csak tapasztalati úton ismerem a fizikát. Például egyszer a kiürült mézes üvegbe teafiltert tettem, aztán ráöntöttem a forró vizet. Majd rátettem a befőttes üveg kupakját (szerencsére meg se próbáltam lezárni), és ahogy fejre fordítottam felrázni, szétspriccelt a forró víz, beterítve engem és a konyhát, több méteres körzetben. Családom mérnök tagjai, akik profik fizikából, mondták is, hogy némi tudással ezt megúszhattam volna…

Szóval rövidtávon megértelek Benneteket, hogy nem itt akartok lenni. Azonban az iskola a hosszútáv miatt létezik. Olyan, mintha egyénileg kutat fúrnátok. Segítenek a kútfúrási technikákkal a tanáraitok, de magatoknak kell azt elvégezni. Kívülről meg semmi látványos nincs benne. Állsz 9-12 éve egy a földbe vájt kút mellett, és kívülről semmit nem látnak. Hozzáteszem, hogy Te sem… Viszont egyszer víz fakad majd erről a helyről! Bármikor felhozhatsz onnan valamennyit, hogy igyál, főzzél, építkezzél belőle, vagy mással is megoszd. Ez pedig olyan lesz, mint a tücsök és a hangya meséjében. Aki akkor is gyűjt, amikor a másik elfecsérli az idejét, annak lesz mit elővennie, amikor szüksége lesz rá.

A Tüzed Uram Jézus énekből ma a „kútja” szó áll előttünk. Úgy, mint „életem kútja”. Ez a kút, amit az előbb végiggondoltunk. A végtelen lehetőségek kútja.

A tudás kútjáért meg kell dolgozni. Van azonban egy olyan kút, amiért nem.

Ez önmagától létezik, és bárki használhatja. Kívülről semmi érdekes. Egy kövekből kirakott halom jelzi azt, hogy van ott valami. De hát kit érdekel manapság egy ilyen régiség? Van vezetékes víz a lakásban. Palackozott víz meg üdítő pedig mindenhol kapható. Legyen barkácsáruház, benzinkút vagy színház. Minek akkor egy ósdi kút?

Emlékszel akarácsonyi igehirdetésre, amit három társaddal olvastunk fel együtt atemplomban? Arról szólt, hogy ha nem próbálták még elvenni Tőled a magyarságodat, nem tudod értékelni, hogy jó magyarnak lenni. Ha nem voltál még szerelmes, akkor csak elképzeléseid lehetnek róla. És mivel még nem vagytok szülők, ezért ezt sem tudhatjátok, hogy milyen az, bár véleményetek van róla. Oda lyukadtunk ki ezzel, hogy Istennel is így áll a dolog. Van róla véleményed akkor is, ha személyesen még nem találkoztál vele a lelkedben. De ahogyan rólad sem a valóságot feltételezik mások, Te sem a valóságot látod Istenből.

Sokan kitalálhattátok, hogy az élet kútja Istent jelenti. Ő a kiapadhatatlan forrás, aki ingyen adja magát. Ő az, aki sokaknak túlságosan réginek tűnik a friss, mai, modern, kisbetűs istenek között, mint a pénz, a karrier vagy a hírnév. Azonban amíg nem tudod a valóságban, hogy mit tud adni Neked, nem is fogod tudni értékelni. Ugyan úgy, ahogyan azt sem, hogy iskolába járhatsz. Arra pedig talán már rájöttél, hogy én nem is szeretném Rád erőltetni őt. Egyszerűen újra és újra mesélek Róla, hogy amikor szükséged lesz rá, odatalálhass hozzá.

Bár tudatosan csak most említem újra az áhítat alapigéjét, végig erről volt szó. A Jelenések könyvéből hallottuk ezt a mondatot, Isten szájából: „Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be.”

Én nem foglak lökdösni e felé az ajtó felé. Nem próbállak meggyőzni arról, hogy ő életed kútja, a végtelen lehetőségek tárháza. Egyszerűen elmondom Neked, hogy ő létezik. Elmondom Neked, hogy már akkor az életét adta érted, amikor Te még nem is léteztél. Elmondom Neked, hogy nincs akkora bűn, amit ne bocsátana meg Neked. Elmondom Neked, hogy ő az egyetlen, aki úgy szeret, ahogy vagy. Elmondom Neked, hogy soha senki nem zárhatja be előle azt az ajtót, ami hozzá vezet. Elmondom Neked, hogy nincs olyan élethelyzet, ami elveszi Tőled a vele való találkozás lehetőségét. És elmondom Neked, hogy ő nagyon szeret Téged. Bármit is teszel.

Életed kútja ő. A Te végtelen lehetőségeid tárháza. Akkor is, ha csak egy halom régi kőrakásnak nézed őt. Kinyitotta Neked az ajtót, vagy ha úgy tetszik, a kút száját. De tapintatos Isten ő. Nem erőltet Rád semmit. Egyszerűen velem üzeni meg Neked, hogy amíg élsz, senki nem veheti el Tőled ennek a lehetőségét. Ámen.